Infostart.hu
eur:
360.08
usd:
309.4
bux:
0
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia

Életbe lépett a koszovói alkotmány, Belgrád elutasítja

Életbe lépett vasárnap Koszovó alkotmánya, de a koszovói szerbek törvénytelennek tartják az alapokmányt, és bejelentették saját "tartományi" parlamentjük megalakítását. A koszovói parlament április 9-én fogadta el az alkotmányt.

Az alkotmányt ünnepélyesen vasárnap délben hirdette ki Fatmir Sejdiu koszovói elnök, aki egyben aláírta az alkotmány elfogadása óta becikkelyezett, negyven jogszabályból álló törvénycsomagot, amely az államiság kellékeivel ruházza fel az újdonsült országot. Az alkotmány életbe lépéséig Koszovó alaptörvénye az úgynevezett "alkotmányos keret" volt, amelyet 2001. május 15-én fogadott el a koszovói parlament.

Az új alkotmány kereteit Martti Ahtisaari egykori koszovói ENSZ-megbízott rendezési terve határozza meg, holott Oroszország ellenkezése miatt Ahtisaari-javaslatát nem fogadta el az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

Az alkotmány életbe lépésével Pristina elvben átveszi az ENSZ-missziótól (UNMIK) az állam működtetéséhez szükséges jogosítványokat és hatásköröket, kivéve azokat - igazságügy és rendőrség -, amelyek az Ahtisaari-terv értelmében majdan az UNMIK-ot felváltó európai uniós misszió (EULEX) hatáskörében maradnak.

Az alaptörvény "független, szuverén, demokratikus, egységes és megoszthatatlan állammá" nyilvánítja Koszovót, soknemzetiségű országként határozza meg, amelynek két hivatalos nyelve van, az albán és a szerb. Az alkotmány szavatolja az összes nemzetiség képviselőinek részvételét az ország politikai életében, hatalmi rendszerében, kimondja továbbá, hogy Koszovó nem támaszt területi igényt egyetlen állammal szemben sem, továbbá nem lesz olyan követelése sem, hogy más állammal vagy államrésszel egyesüljön.

A szerbek elutasítják

Belgrád törvénytelennek tekinti a koszovói alkotmányt, és a Koszovó északi részén egy tömbben élő szerbek is elutasítják az életbe lépett alaptörvényt. Marko Jaksic, a Kosovska Mitrovica-i Szerb Nemzeti Tanács elnöke közölte vasárnap, hogy az alkotmány semmilyen módon nem fogja befolyásolni az észak-koszovói szerbek életét, akiknek továbbra is Szerbia polgáraiként kell viselkedniük.

Jaksic szerint az alkotmány életbelépésére egyfajta válasz lesz az, hogy a szerbek június 28-án, az 1389-es rigómezei csata emléknapján megalakítja saját "szerb tartományi" parlamentjüket.

A Koszovó középső és déli részén található enklávékban élő szerbek helyzete azonban másként fest. Rada Trajkovic, a Közép-Koszovói Szerb Nemzeti Tanács elnök arra figyelmeztetett, hogy az ott élő szerbek szembe fognak kerülni "a Pristina által bátorított elnyomással", a túlélés érdekében pedig számolniuk kell majd a Pristina által diktált törvényekkel.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az ideiglenesen hatályba lépett Mercosur-egyezményről: ha kell, közbe lehet avatkozni

Szakértő az ideiglenesen hatályba lépett Mercosur-egyezményről: ha kell, közbe lehet avatkozni

Ideiglenes hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény. Ezzel megnyílt az út a vámcsökkentett és vámmentes termékek előtt, valamint létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, több mint 700 millió fős piaccal. A lehetőségekről és a kockázatokról Szigethy-Ambrus Nikolettát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjét kérdezte az InfoRádió.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kormányalakítás: meglepetést ígért Magyar Péter a Karmelitából

Kormányalakítás: meglepetést ígért Magyar Péter a Karmelitából

A 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága 69 százalékra nőtt a választani tudó állampolgárok körében, miközben a Fidesz 23 százalékra esett vissza. A Magyar Péter vezette Tisza-kormány az első napokban gyors ütemben hozott átfogó döntéseket: megkezdik a minisztériumok átvilágítását, elrendelték a vagyonadóztatás előkészítését, felülvizsgálják a kiemelt beruházásokat, és hivatalossá tették Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez. A kabinet célkeresztbe vette a korábbi kormány milliárdos szerződéseit – köztük a 4iG-vel kötött 1 311 milliárdos megállapodást –, amelyeket nem kívánnak teljesíteni. Jelentős fordulatot jelent a külpolitikában, hogy bekérették az orosz nagykövetet a Kárpátalját ért dróntámadások miatt, valamint megszűnt a 2020 óta fennálló rendeleti kormányzást. Az új vezetés emellett szigorította az állami pénzügyi döntéshozatalt, és stratégiai üzemanyagkészleteket engedett a piacra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×