Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Hamis iratok alapján vádolták hazaárulással az angol herceget

Huszonkilenc olyan hamis dokumentumot találtak a dél-angliai Kew-ban lévő Brit Nemzeti Archívumban, amelyek alapján hazaárulással vádolták meg Windsor hercegét, a trónjáról lemondott VIII. Edwardot, Winston Churchillt pedig az ellenséggel való tárgyalás és Heinrich Himmler SS-vezető meggyilkoltatása gyanújába keverték.

A herceg esetében a vád alapjául egy olyan levél szolgált, amely "Kedves Hitleremmel" kezdődött, aláírása pedig EP (Edward Prince) volt. Churchillre a gyanú munkatársainak Himmler halálával kapcsolatos levelezése miatt esett.

A dokumentumokat annak rendje-módja szerint archiválták. Martin Allen brit történész 2000-ben bukkant rájuk és ezeknek alapján írta meg 2002-ben Elrejtett naptár (Hidden Agenda) című könyvét, amelyben a herceg hazaárulásának történetét tárta az olvasó elé. A könyv megjelenése után egy szakértő megvizsgálta az ominózus dokumentumokat és rövid idő alatt megállapította, hogy hamisak.

A dokumentumok papírját egy korabeli könyvből tépték ki, az aláírások tintája alatt láthatók a ceruzanyomok, amelyek azt mutatják, hogy a hamisító előrajzolta, mielőtt tollal imitálta volna azokat. A minisztériumok pecsétjét lézernyomtatóval reprodukálták.

Kezdetleges hamisítás volt, amelyről az volt a szakvélemény, hogy bármelyik történésznek első látásra észre kellett volna vennie. Allent kihallgatták, de ő azt állította, hogy becsapták, ő a hamisító első áldozata - írta a La Repubblica című olasz napilap.

A brit legfőbb ügyész tavaly egy parlamenti bizottság előtt még azt mondta, hogy vannak olyan bizonyítékok, amelyek alapján Allent el lehet ítélni, a közelmúltban viszont arra az álláspontra jutott, hogy "Allen rossz egészségi állapota és más körülmények miatt nem áll a köz érdekében az eljárás folytatása".

A nyomozásban részt vevő Andy Perrott felügyelő véleménye: "Jól megtervezett kísérlet volt történelmi információink elsődleges forrásainak meghamisítására."

A brit Nemzeti Archívum olvasótermeit most mindenesetre zárt áramkörű kamerák vigyázzák és a felügyelő személyzet rendszeresen ellenőrzi azokat. Az viszont nem derült ki, hogy ki próbálta hazaárulónak beállítani II. Erzsébet királynő nagybátyját, és ki épített fel tárgyalási-gyilkossági történetet Churchill köré. És főleg azt nem lehet tudni, hogy még hány hamisított dokumentumot őriz az archívum.

Címlapról ajánljuk
Menekülő tömeg, sikolyok és lövések – így élte át Krakkó a szombati borzalmat – újabb részletek

Menekülő tömeg, sikolyok és lövések – így élte át Krakkó a szombati borzalmat – újabb részletek

Lengyel állampolgár lövöldözött a krakkói főtéren, aki egyedül cselekedett, társai nem voltak – értesült az Onet lengyel hírportál szombat késő délután. A férfinél nem voltak személyi okmányok, személyazonosságát operatív munkával derítették ki - idézte a lap a rendőrséget.

Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Részletesen beszélt az egykori műrepülő-szupersztár arról, mit csinált állambiztonsági kérésre a nyolcvanas évek derekától, a vele interjút készítő szakíró pedig az InfoRádióban arról számolt be, kerülnek még elő nagy nevek az autó-motorsport világából, de méltósággal kell kezelni az információkat.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes csapdában ragadhat a gazdaság, hiába áramlik a külföldi tőke az országba

Veszélyes csapdában ragadhat a gazdaság, hiába áramlik a külföldi tőke az országba

A külföldi közvetlentőke-befektetésekre (FDI) épülő, exportvezérelt növekedési modell hosszú idő óta meghatározza Magyarország és a többi visegrádi ország gazdasági fejlődési pályáját és felzárkózási lehetőségeit. A külföldi beruházások új termelési kapacitásokat, exportlehetőségeket és technológiát hoztak, továbbá a multinacionális vállalatok révén a térség szorosan bekapcsolódott az európai termelési hálózatokba. Magyarország EU-átlaghoz való konvergenciája 2018-ig erőteljes volt, azóta azonban lassult. A lassulásnak számos magyarázata lehet a humán tőke és az innováció korlátaitól a demográfiai és intézményi tényezőkön át a világgazdasági környezet változásáig, valamint magának a növekedési modellnek is vannak korlátai. Ezért érdemes az FDI és a növekedés közötti kapcsolatot vizsgálni. Mivel a külföldi közvetlentőke-befektetések jelentős része a globális értékláncokhoz kapcsolódva érkezett Magyarországra és a visegrádi országokba, ezért érdekes lehet ezeket is beemelni az elemzésbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×