A Szkopje közelében lévő Krusinóban albánok egy csoportja összetűzött a szavazókör biztonságára felügyelő, különleges alakulathoz tartozó rendőrökkel, s a lövöldözésben egy ember megsebesült. Az incidenst az váltotta ki, hogy egy albán több ember nevében akart szavazni, s miután ezt a helyi választási bizottság elnöke nem engedélyezte, pisztolyt rántott, s fenyegetőzni kezdett.

A helyiségben tartózkodók közül többen a pártjára álltak, de mikor a rendőrök megérkeztek, visszavonultak, miközben lőttek a rendfenntartókra. Ekkor történt a sebesülés, de hogy ki az áldozat, azt a rendőrség szóvivője, Ivo Kotevszki nem közölte.

Ugyancsak a főváros közelében, Aracinovóban ismeretlenek megsebesítettek egy embert, ő belehalt lőtt sérülésébe. A település környékén, valamint Krusinóban is fegyverekkel megtömött gépkocsira bukkant a rendőrség.

Több, Macedónia északnyugati részén, Tetovo és Gostivar környékén lévő, albánok lakta településen fel kellett függeszteni a szavazást. Volt, ahol a döntést meghozó választási bizottsági elnök csak annyit közölt, hogy nincsenek meg a voksolás normális feltételei, más helyeken viszont kisebb-nagyobb incidensekről is beszámoltak az illetékesek.

A nyugat-macedóniai Debarban egy szavazó rátámadt a választási bizottság elnökére. Malinóban, Tetovo mellett el sem tudták kezdeni a szavazást, mert az éjszaka folyamán az urnákat és az összes választási anyagot ellopták. A közeli Gurgurnicában fegyveresek rontottak be a szavazókörbe, s vetettek véget a voksolásnak, az ország nyugati részén lévő Gostivarban pedig egy fegyveres se szó se beszéd fogta és a leadott szavazatokkal együtt elvitte az urnát.

Megerősített készültség

Az incidensekre annak ellenére került sor, hogy a szavazás előtt alaposan megerősítették a rendfenntartó erőket. Mint Gordana Jankulovszka belügyminiszter közölte, rekordszámú rendőrt vezényeltek a szavazókörökbe, s a voksolás napjára meghirdették a "zéró tolerancia" elvét.

Megfigyelők szerint erre azért is szükség volt, mert a macedóniai választási kampány néhány hete alatt végig jelen volt az erőszak az albánok között. Egy embert megöltek, Ali Ahmetire, a legnagyobb albán párt elnökére rálőttek, s napirenden voltak a verekedések, amelyekből a voksolás előtti utolsó napokra is jutott jónéhány.

Az erőszak oka, hogy az albánok, akik hét éve még együtt harcoltak a macedónok ellen, s kis híján véres polgárháborúba döntötték az országot, erősen megosztottak, szembenálló csoportjaik azon marakodnak, hogy ki tud közelebb kerülni a pénzt, védettséget jelentő állami hatalomhoz.

Az ellentétek kiéleződéséhez Nikola Gruevszki kormányfő is alaposan hozzájárult, amikor a két nagy közül a kisebbik albán párttal kötött csak szövetséget, Ali Ahmetit és körét kihagyta a hatalomból.