A központi választási bizottság a szavazatok 97 százalékának feldolgozása után közölte, hogy Vlagyimir Putyin utódára 50,4 millió polgár szavazott.

Ez abszolút rekord az orosz államfőválasztások történetében. Eddig Vlagyimir Putyin tartotta a rekordot, akire 2004-ben 49,6 millió ember voksolt - tudatta a testület.

Clinton nem boldog

Hillary Clinton amerikai demokrata párti elnökjelölt-aspiráns szerint az orosz elnökválasztás újabb visszalépést jelent a demokráciától.

"A mai orosz elnökválasztás, amelyen a Vlagyimir Putyin által kijelölt Dmitrij Medvegyev győzelme soha nem volt kétséges, mérföldkő az ország demokráciától történő eltávolodásában" - olvasható a szenátor közleményében.

A választás nem volt nyitott és demokratikus. Az orosz néptől megtagadták azt a lehetőséget, hogy megválaszthassa vezetőjét és alakítsa az ország jövőjét - foglalt állást Hillary Clinton.

Értékelése szerint Medvegyev választási kampányában tett ugyan reménykeltő nyilatkozatokat, de az új amerikai elnök feladata lesz, hogy meggyőződjön: szavai új megközelítést jeleznek-e Moszkva politikájában, külpolitikájában.

"Az Egyesült Államokat és Oroszországot elválasztó ügyek sora már most is hosszú és egyre hosszabbodik" - jegyezte meg a volt first lady.

Emlékeztetett: Oroszország többször is politikai fegyverként használta olaj- és gázkincsét, megkísérelte megakadályozni a nyugati békéltetési kísérleteket a Balkánon, továbbá bírálta a NATO-tagságra törekvő országokat.

Vlagyimir Putyin hazájában megfojtotta a független sajtót, zaklatta és bebörtönözte politikai vetélytársait, a választásokat nyomasztó formalitássá változtatta - írta az elnökjelölt-aspiráns.

A szenátor bírálta a republikánus párti George Bush elnököt, amiért szerinte nem érzékelte, mi ment végbe. Szerinte Bush a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadás után kizárólag a terrorizmus elleni küzdelem fényében szemlélte az amerikai-orosz viszonyt.

Vlagyimir Putyin ezt úgy vette, hogy otthon és Oroszország szomszédságában azt tehet, amit akar.

Hillary Clinton leszögezte: elnökként kész lesz együttműködni Oroszországgal azokban a kérdésekben, amelyekben a két ország érdekei egybeesnek, például a terrorizmus elleni harcban és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásában.

Hozzátette ugyanakkor: azt is meg akarja értetni Moszkvával, melyek Amerika céljai, és hogy ki fog állni azokért.