A Gallup 35 országban 50 ezernél több muszlim körében végezte el a felmérést, amelyet a 2001. szeptember 11-dikei terrorista támadás után kezdtek meg. Ebből kiderült, hogy messze nem igaz a nyugatiakban kialakult kép, amely szerint az iszlám egyenlő a radikalizmussal és a szélsőségességgel.

A valóság ugyanis az, hogy a megkérdezettek döntő többsége nyugati típusú demokráciát és szabadságot szeretne, az ikertornyok elleni támadást pedig mélységesen elítéli - méghozzá vallásos meggyőződésből.

A közvélemény-kutatás eredményét a jövő hónapban teszik közzé a "Ki beszél az iszlám nevében? Mit gondol valójában egymilliárd muszlim?" című könyvben.

A felmérés ötlete a Gallup elnökének, Jim Cliftonnak a fejéből pattant ki nem sokkal az után, hogy a merénylettől sokkolt George W. Bush amerikai elnök feltette a kérdést: "Miért gyűlölnek minket (a muszlimok)?"

Bush arra keresett választ, hogy az al-Kaidához hasonló radikális csoportok miért gyűlölik a demokratikusan megválasztott kormányzatokat, "vallás- és szólásszabadságunkat, azt, hogy szabadon választhatunk, tüntethetünk, és ha akarunk, ellentmondhatunk egymásnak".

A felmérést is tartalmazó könyv egyik szerzője, John Esposito megadja a választ: a kutatásból ugyanis kiderül, hogy még a magát "radikálisnak" valló hét százalék közül is sokan kimondottan csodálják a Nyugatot a demokrácia és a szabadságjogok miatt - azt azonban nem akarják, hogy ezeket a nyakukba varrják.

A radikálisok a legcinikusabbak

"A muszlimok maguk akarnak dönteni a sorsukról, nem kell nekik sem a szekularizmus, sem a teokrácia. A legtöbben demokráciát akarnak - de a vallási értékek megőrzésével" - hangsúlyozza a Georgetown Egyetem iszlám tudományokkal foglalkozó professzora.

Esposito kiemelte, hogy ironikus módon a "radikális" muszlimok az átlagnál jobban hisznek a demokráciában. Õk ugyanis az átlagnál magasabban iskolázottak, jobb állással rendelkeznek, és a hétköznapi muszlimoknál bizakodóbban tekintenek a jövőbe - ugyanakkor kimondottan cinikusak a jövőbeni reményeik megvalósulását illetően - magyarázta.

A megkérdezettek többsége azt szeretné, ha a vallási vezetők nem avatkoznának be az alkotmányozás folyamatába, és az alaptörvény garantálná a szólásszabadságot. A felmérésből az is kiderült, hogy a legfontosabb, amit a Nyugat tehet a kapcsolatok javításáért, az, hogy megváltoztatja a muszlimokkal kapcsolatos negatív véleményét, és tiszteletben tartja az iszlámot.

A könyv szerzőinek meggyőződése, hogy a konfliktus az iszlám és a Nyugat között nem elkerülhetetlen, de arra mindenképpen szükség van a megakadályozásához, hogy a döntéshozók mindkét oldalon változtassanak eddigi politikájukon.