Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Darázsfészekbe nyúlt az érsek a javaslatával

Hatalmas vitát provokált Nagy-Britanniában a canterbury érsek kijelentése, amely szerint elkerülhetetlen az iszlám sárija-törvények egy részének bevezetése. Rowan Williams szerint látni kell, hogy a lakosság egy része nem érzi magáénak a brit törvényeket. A brit pártok egyöntetűen elítélték az ötletet. Muzulmán vezetők szerint a sárija bizonyos családjogi vonatkozásainak átvételéről lenne csak szó.

Halálra kövezés, kézlevágás, korbácsolás, felforgatónak minősített írások nyomán kiadott fatva - ez a kép él nyugaton a sárija néven ismert iszlám törvénykezésről. Nagy-Britanniában a napokban sokat írtak annak az afgán fiatal újságírónak az esetéről, akit hazájában akár ki is végezhetnek, mert a nők jogairól szóló anyagot töltött le az internetről.

A nagy-britanniai anglikán egyház vezetője, Rowan Williams most azzal kavart vitát, hogy azt mondta: el kell fogadni, a polgárok egy része nem érez közösséget az ország törvényeivel, ezért elkerülhetetlen a sárija egyes elemeinek bevezetése.

Nagy-Britannia más európai államokhoz képest jóval toleránsabb a másság elfogadásában, az eddig uralkodó filozófia az "élni és élni hagyni" volt. Az érsek megjegyzése azonban tovább erősíti azokat az érzelmeket, hogy a többségnek túlzott engedményeket kell tennie a különböző kisebbségek javára. Ide sorolják, hogy egyes önkormányzatok nem engedik a karácsony ünneplését - helyette téli ünnepek vannak - vagy akár azt is, hogy vallási megfontolásból nem javasolták az iskoláknak a három kismalac történetét.

Williams: A radikális ötlet erősítené a társadalmi összetartozást

A canterbury érsek szerint azonban a sárija bizonyos elemeinek bevezetése - a muzulmán hívők számára - erősítené a társadalmi összetartozást.

Andy Durnham kulturális miniszter azonnal elutasította az ötletet és azt mondta, hogy az káoszhoz vezetne. Hasonlóan nyilatkoztak az általában egymással keményen vitázó politikai pártok is.

A kritikák egy része abból fakad, hogy kétszintű jogrendszer alakulna ki, ráadásul ha elfogadnák az ötletet, azzal nemet mondanának az állam, az egyház és a törvénykezés szétválasztására.

Ibrahim Mogra, a brit Muzulmán Tanács képviselője szerint csak a házasságra, válásra, öröklésre és a gyermekek gondozására vonatkozó részek átvételét kellene megfontolni.

Emellett az angol jog lehetőséget ad bizonyos vitás kérdések rendezésére egy harmadik fél bevonásával. Ezen elv alapján működnek már ortodox zsidó bíróságok a szigetországban és ide tartoznának a sárija bíróságok is.

Heves sajtóreakció: "Káoszhoz vezető hiba"

A brit sajtó egy része azonban különösen hevesen reagált. A Sun című bulvárlap címlapján például egy gorombán gesztikuláló burkás asszony látható, a cím szerint az érsek "muzulmán törvényeket akar". A Daily Mail pedig megszavaztatja olvasóit arról, hogy ki a nagyobb veszély az országra nézve: a canterbury érsek, vagy a terrorizmussal vádolt, amerikai kiadatására váró Abu Hamza radikális muszlim hitszónok.

A Times szerint a vallási vezető "súlyos hibát vétett" annak ellenére, hogy dicséretre méltó módon párbeszédet folytat a muzulmán világgal. Nagy-Britanniában sokféle hitű ember talált otthonra, zsidók, hinduk és szikhek, de nem kértek maguknak külön törvényeket.

A Daily Telegraph a "tiltakozás viharáról" ír a megnyilatkozás kapcsán, és megjegyzi, hogy a brit miniszerelnöki hivatal azonnal elhatárolódott az ötlettől. A kormány álláspontját David Blunkett volt belügyminiszer fejezte ki, aki szerint demokratikus, filozófiai és társdalmi szempontból is hiba lenne a sárija-törvénykezés bevezetése.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×