"A munka még nincs elvégezve, és változtatnunk kell a stratégiánkon, ahogy az ellenség is tette" - mondta Condoleeza Rice amerikai külügyminiszter váratlan afganisztáni látogatásán, amelynek során ellátogatott a tálib mozgalom szülőhelyére, a frontvonalon található Kandahárba is.

Rice utalt arra, hogy az afgán kormánycsapatoknak is nagyobb részt kell vállalniuk a tálibok elleni harcban. Hamid Karzai elnökkel tartott kabuli megbeszélése után már diplomatikusabban fogalmazott és azt mondta: a súlyos biztonsági helyzet ellenére az ország előrelépett az utóbbi pár évben.

"Van, aki hajlandó harcolni a biztonságért, és van, aki nem"

A világ másik pontján - ezúttal a NATO külügyminiszterek vilniusi találkozóján - azonban közben az a téma, hogy két részre szakad-e a szövetség. Robert Gates amerikai védelmi miniszter szerdán a nagyobb tagállamok frusztrációját így fogalmazta meg: a NATO-ban szakadás állhat be. "Az országok egyik része hajlandó harcolni és feláldozni katonáit, hogy óvja a biztonságot, a másik pedig nem" - mondta.

Jaap de Hoop Scheffer szerint a NATO haladást ért el, de jobban kell teljesítenie. A NATO-főtitkár visszautasította, hogy a nem harci alakulatokat küldő tagállamok kapacitásaik alatt járulnának hozzá a misszióhoz, aránytalanul nagy áldozatkra kényszerítve a déli tartományokban harcoló szövetségeseket.

"Nincs kétszintű szövetség", mondta, de elismerte, hogy valóban szükség van az erősítésekre. "Ha nem fékezzük meg a terrort Afganisztánban, akkor a következményeket Londonban, Brüsszelben és Amszterdamban is érzékelni fogjuk" - tette hozzá.

A NATO irányítású ISAF-erők jelenleg 43 ezer katonát állomásoztatnak Afganisztánban.

Több a német, de a hollandok harcolnak

Közülük a kanadai, brit, amerikai és holland csapatok néznek nap, mint nap szembe a tálibokkal, illetve a külföldi jelenlétet elutasító különböző lázadó csoportokkal. Ezek az országok valószínűleg nem lesznek megelégedve azzal a német felajánlással, hogy Berlin további 200 katonát küld, de nem délre, hanem a nyugodtabbnak számító északra.

A sérelmeket fokozhatja, hogy Németországnak kétszer annyi - 3200 - katonája van Afganisztánban, mint a hollandoknak és több, mint a kanadaiaknak, de történelmi okok miatt tartózkodnak a harci műveletektől.

Közben Kanadában márciusban bizalmi szavazásra készül a kisebbségi kormány az afganisztáni misszióról. A kabinet szeretné meghosszabíttani a szerepvállalást, de a többségben lévő ellenzéki pártok ezt visszautasítják. Rövid időn belül tehát kivonhatják az egyik "harcoló" ország katonáit, ami a NATO-szövetség más tagjai számára még nagyobb nyomást jelent majd.

Kanada most azzal próbálja megszorongatni a szövetségeseket, hogy Viliniusban ultimátumot intézett hozzájuk: vagy további 1000 katonával erősítik meg egységeit, vagy már a parlamenti szavazás előtt kivonja csapatait Afganisztánból.

A magyarok erősítenek

Csaknem 75 újabb magyar katonát vezényelnek idén Afganisztánba - mondta az InfoRádiónak Szekeres Imre honvédelmi miniszter.

A politikus hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan valamelyest csökkentik a jelenleg az ázsiai országban állomásozó 200 fős újjáépítési csoport létszámát.