Az iraki gazdáknak a máktermesztésben gyakorlott afgánok segítettek, így mára Dijála tartomány termékeny területeinek jó részén virágzik az ópium előállításához szükséges növény. Az északkeleti országrészben korábban főként narancs és gránátalma termett.

Az első iraki mákültetvényeket drogcsempészek hozták létre a dél-iraki Diváníja közelében, akik korábban az afgán termésből látták el heroinnal Szaúd-Arábiát és a többi öböl menti arab államot.

Ma már máktermő területek vannak Díjála szerte, abban az országrészben, ahol még mindig tartja magát a nemzetközi terrorszervezet, az al-Kaida.

A tartomány megosztott: szunniták, síiták és kurdok is élnek itt, gyakoriak az összecsapások, így a helyi biztonsági erőknek alig van idejük a drogkereskedőkkel foglalkozni.

Veszélyes kapcsolat

Több mákültetvény van az al-Kaida birtokában: a földeket néha úgy szerzik meg, hogy megölik annak tulajdonosát - állítja egy forrás.

A Bagdadtól északra fekvő Buhriz közelében ma egy fegyveresen őrzött narancsliget található, ahol a mák a fák között nő - így próbálják elrejteni. Az amerikai erők tavaly lerombolták a farmot és kikergették innen az al-Kaida embereit, akik azóta visszatértek, az ültetvényen pedig újra virágzik a mák.

Díjálából a termés leszüretelése után a nyugat-iraki Ramadiba viszik az ópiumot, arról azonban egyelőre nincs jelentés, hogy itt is dolgoznák fel az anyagot és készítenének belőle heroint.

Irak eddig nem számított komoly drogfelvásárló országnak, az afgán heroin mégis itt, Bászra városában talált gazdára: onnan exportálták többek között Szaúd-Arábiába és Kuvaitba.

A máktermesztést és a drogkereskedést nehéz lesz megállítani Irakban, hiszen az ország nagy részét most is fegyveres milíciák irányítják.

Az, hogy a szunnita és síita bandavezérek is máktermesztésbe fogtak, fenyegető fejlemény: a helyi politikai vezetők gyakran szövetkeznek a bűnözőkkel, akik így befolyással lehetnek akár az állami intézmények működésére is.

Bár Irak nagy részén az utóbbi időkben nem termesztettek ópiumot, írásos bizonyítékok vannak arra, hogy az ott élők ismerték.

Az egykori mezopotámiai városállam, Nippur területén megtalált agyagtáblák is említést tett az író a "hul gilről", azaz az "örömnövényről".