Az Egyesült Államok januárban jelentette be, hogy az Iránból és Észak-Koreából kiinduló esetleges rakétafenyegetés miatt Lengyelországba rakéta-elhárító rakétákat, Csehországba pedig az ezek vezérléséhez szükséges lokátor-állomást építene.

Moszkva azonban kitart amellett, hogy Irán nem is tudna ekkora hatótávolságú rakétákat gyártani és nincs atomprogramja, a telepítendő amerikai eszközök fenyegetik Oroszország biztonságát, s aláássák nukleáris elrettentő erejét.

Vlagyimir Putyin orosz elnök először nyáron ajánlotta fel az Egyesült Államoknak, hogy használják az oroszokkal közösen az azerbajdzsáni Gabalában, vagyis az iráni határ közelében lévő radarállomást, de ezt Washington csakis a kelet-európai telepítés kiegészítéseként fogadta volna el.

Erre válaszul Vlagyimir Putyin október közepén Moszkvában felvetette, hogy Oroszországnak nehéz lesz betartani a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris és hagyományos rakéták leszereléséről szóló, 1987-ben az Egyesült Államokkal megkötött, úgynevezett INF-szerződésben foglaltakat, ha az amerikaiak tovább fejlesztik fegyverzetrendszereiket.

November 11-én Moszkva bejelentette, hogy december 12-től felfüggeszti az európai hagyományos haderők és fegyverzet korlátozásáról szóló CFE-szerződést, nem titkolva, hogy ez is összefügg az amerikai rakétapajzs elemeinek kelet-európai telepítési terveivel.

A távirati iroda információi szerint az amerikai delegációt a csütörtöki tárgyaláson a fegyverzetellenőrzésért és a nemzetközi biztonságért felelős megbízott államtitkár, John C. Rood vezeti, az orosz delegáció élén pedig Szergej Kiszljak külügyminiszter-helyettes áll.

George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök július 2-ai találkozója óta a budapesti a magas szintű politikai szakértői csoportok negyedik tárgyalása.