Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Tetemes prémiumnak örülhetnek a németek

Németországban a szűk esztendők után a gazdasági helyzet fellendülése érezteti hatását a karácsonyi pótlékokban is, idén a munkavállalók legalább 70 százaléka számíthat a novemberi fizetéssel együtt átutalt karácsonyi bérkiegészítésre.

Általában karácsonyi pótlékként emlegetik a novemberi fizetéssel együtt folyósított év végi bérkiegészítést, amelyben idén a német alkalmazottak körülbelül 70 százaléka részesedik. Az összeg átlagosan 1.600 euró, vagyis mintegy 400 ezer forint.

Ennek tudatában nem meglepő, hogy idén átlagosan 22 százalékkal többet költenek majd ajándékvásárlásra, mint tavaly, átlagosan mintegy 250 eurót.

A karácsonyi pótlékok nagyságában is megfigyelhető ugyanakkor az ország keleti és nyugati fele közti különbség: az egykori NDK-ban a munkavállalók átlagosan alig 1.100 euróra számíthatnak, míg a nyugati tartományokban dolgozók a novemberi fizetésük mellé 1.670 eurót kapnak karácsonyi ajándékként.

A lista élén a bankok alkalmazottai állnak, ők karácsonyi pótlékként egy teljes havi fizetésnek megfelelő összeggel számolhatnak idén. Hasonló a helyzet az édesiparban is, mert a gazdasági fellendülés ebben a szektorban kiváltképpen éreztette hatását.

A kiskereskedelemben legfeljebb a havi fizetés 60 százalékát fizették karácsonyi pótlékként, viszont az egykori NDK-ban az épület-karbantartásban, valamint az építőiparban dolgozók egyáltalán nem számíthatnak fizetéskiegészítésre az esztendő végén, mert ez a két ágazat változatlanul komoly nehézségekkel küzd a keleti tartományokban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×