Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Enyhülés a magyar-szlovák viszonyban? - külügyminiszteri találkozó pénteken

Pénteken a dél-szlovákiai Párkányban találkozik Göncz Kinga magyar és Ján Kubi¹ szlovák külügyminiszter. A tárgyalások mellett a külügyminiszterek megállapodást írnak alá két Ipoly-híd megépítéséről.

A pozsonyi Új Szó értesülése szerint a magyar és a szlovák kormányfő tervezett találkozójáról is szó esik a két külügyminiszter pénteki megbeszélésén.

Ján Skoda szlovák külügyi szóvivő arról tájékoztatott, hogy a külügyiminiszteri találkozón négyszemközti megbeszélés is szerepel a programban, ennek során biztosan szó esik majd a tervezett kormányfői találkozórol is..

A külügyminiszterek memorandumot írnak alá két Ipoly-híd megépítéséről is. A két átkelő Szécsényt és a szlovákiai Petőházát, valamint Ráróspusztát és Ráróst köti majd össze.

A tervek szerint a külügyminiszterek tárgyalnak a schengeni térség kibővitéséről és más uniós témákról is. A tárcavezetők találkoznak a Magyar-Szlovák Baráti Társaság civil szervezet vezetőivel, valamint a Csemadok képviselőivel, és ellátogatnak a párkányi gimnáziumba is.

Szlovákia és Magyarország magasrangú képviselőinek ez lesz az első hivatalos megbeszékése azóta, hogy a szlovák-magyar viszony kiéleződött. A Benes-dekrétumok pozsonyi parlamenti megerősítése óta csak magánlátogatáson vettek részt magyar vezetők Szlovákiában: Sólyom László köztársasági elnök Révkomáromba, Szili Katalin házelnök Pozsonypüspökibe utazott.

A szlovák parlament szeptemberben határozatban erősítette meg a II. világháború után született Benes-dekrétumokat, amely többek között a kollektív bűnösség elvét is rögzíti. A határozatot a Magyar Koalíció Pártján kívül a szlovák törvényhozás valamennyi, kormánypárti és ellenzéki frakciója támogatta. Ezt követően érezhetően megromlott a szlovák-magyar viszony.

A szlovák döntés ellen a magyar köztársasági elnök, a kormányfő és a parlamenti pártok is tiltakoztak. A magyar európai parlamenti képviselők közös fellépést terveznek, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének magyarországi képviselői pedig a testület elé vitték az ügyet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×