Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Az Európai Bíróság igazat adott Magyarországnak

Részlegesen megsemmisítette az Európai Unió elsőfokú bírósága Luxembourgban csütörtökön kihirdetett ítéletében az Európai Bizottságnak a kukoricaintervenciós kritériumok szigorítására irányuló rendeletét.

A magyar beadvány kifogásait megerősítve a testület úgy ítélte meg, hogy a brüsszeli bizottság, mivel az érintett termelőket nem tájékoztatta megfelelő időben a kukorica fajsúlyára vonatkozó új kritérium tervezett bevezetéséről, megsértette e mezőgazdasági termelők jogos bizalmát.

Az Európai Bizottság tavaly október 18-án november elsejei alkalmazási kötelezettséggel fogadta el azt a vitatott rendeletet, amely a korábbi minőségi követelmények (törtszem, túlhevült szemek és nedvességtartalom) szigorítása mellett új kritériumot - a fajsúlykövetelményt - vezetett be a kukoricára vonatkozóan.

A meghatározott fajsúlyérték azonban átlagos időjárású években a magyar termés 90 százalékát kizárná az intervencióból, miközben Magyarország az Európai Unió kukoricaintervenciós rendszerének legnagyobb termelője.

A kormány ezért nyújtott be keresetet a uniós bíróságnak, azzal a törekvéssel, hogy vonják vissza a fajsúlykövetelményt.

Lehoczki Balázs, a bíróság sajtóosztályának munkatára az InfoRádióban elmondta azt is: probléma volt, hogy a bizottság az intervenciós felvásárlási időszak kezdete előtt 12 nappal hozta meg döntését, amikor a gazdák már régen meghozták az idei évi gazdasági döntéseiket.

Ítéletében a luxembourgi székhelyű bíróság megállapította, hogy a megtámadott rendelkezések "azáltal, hogy a kukorica fajsúlyára vonatkozó új minőségi követelményt tizenkét nappal a rendelet alkalmazhatóságának kezdete előtt vezették be, vagyis olyan időpontban, amikor a termelők már elvetették a kukoricát, és a termés fajsúlyát már nem tudták befolyásolni, hátrányos következményekkel jár az érintett termelők beruházásaira, mivel alapvetően megváltoztatták a kukoricára vonatkozó intervenciós feltételeket".

A bíróság azt is megállapította, hogy bár a rendelet szerint a korábban alkalmazott minőségi követelmények szigorítása azért volt szükséges, hogy az intervenciós termékeket a minőségromlással szemben ellenállóbbakká és a későbbi felhasználásra alkalmasabbakká tegyék, "a rendelet nem mondja ki világosan és kifejezetten, hogy a fajsúlykövetelmény bevezetése mennyiben irányul a kukoricára vonatkozó minőségi követelmények szigorítására is".

Így "a rendelet nem hivatkozik arra, hogy a fajsúly a kukorica egyik minőségi kritériumát képezi, és nem fejti ki, hogy ez a tényező mennyiben tekinthető relevánsnak a kukorica minőségének értékelésekor".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×