Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

A németeknek egyre kevesebbre futja

A gazdasági fellendülés ellenére Németország - a lakosság vásárlóereje szempontjából - az európai lista sereghajtói között foglal helyet. Az élen már jó ideje Svájc áll.

A nürnbergi piackutató intézet most közétett felmérése szerint a jóléti államok sorában Németország csaknem a sereghajtók közé sorolható, mert az egy főre jutó vásárlóerő alig haladja meg az évi 18 ezer eurót.

Az első helyet már évek óta Svájc tartja évi 27 és fél ezer euróval. A második helyre Luxemburg került, majd a sorban Norvégia, Írország és Dánia következik.

Azonban még Ausztria és Franciaország is megelőzi a vásárlóerő terén az Európai Unió legnagyobb nemzetgazdaságának számító Németországot.

A nürnbergi kutatóintézet tanulmányából kitűnik az is, hogy az EU új tagállamai ütemesen zárkóznak fel a régi uniós országok mögé. Köztük a sort Szlovénia nyitja, ahol az egy főre eső évi vásárlóerő kereken 8 ezer 800 euró.

A második helyre a Cseh Köztársaság küzdötte fel magát, majd Lengyelország következik. Regionális felosztásban azonban alapvetően eltérő a kép, így Budapest lakosságának vásárlóereje jóval nagyobb, mint például a keletnémet Thüringia tartományban élőké.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×