Infostart.hu
eur:
363.19
usd:
323.58
bux:
147442.36
2026. november 5. csütörtök Imre

Nem akarják az ultramodern vasutat a müncheniek

A hétvégén mintegy 13 ezren tüntettek Münchenben a főpályaudvart a repülőtérrel összekötő Transrapid gyorsvasút ellen.

A belvárosi tiltakozásra azért került sor mert a terv - ellenzői szerint - mind közlekedés-, mind gazdaságpolitikai okból értelmetlen: a "presztízsprojekt" finanszírozása körül még számos a nyitott kérdés, az utasoknak is túl drága lenne, így sokan, akik eddig buszon és a hagyományos vasúttal közlekedtek a vonalon, kiszorulnának a használatából.

A bajor közlekedési miniszter viszont közlekedési, ipari és környezetvédelmi szempontból a legjobb megoldásnak tekinti a Transrapidot, Európa első "mágnesesen lebegtetett vasútját".

A 37 kilométeres pálya megépítésének költségei 1,85 milliárd euróra rúgnak. A tervek szerint a pálya építése 2008-ban kezdődne, s azt 2012-ben adnák át. Felépítésével a 37 kilométeres szakaszon a menetidő 10 percre csökkenne a városi vasút jelenleg 45 perces menetidejével szemben.

A "mágnesesen lebegtetett vasút" kerék és sín nélkül közlekedik a speciális betonpálya felett. Világszerte több rendszerrel kísérleteznek, s eddig a német Transrapid tűnik a legsikeresebbnek.

A Siemens-ThyssenKrupp konzorcium 2002 végén a kínai Sanghajban épített ki egy 35 kilométeres pályát. Észak-Németországban is építettek már egy kísérleti szakaszt, amelyen a világ egyik leggyorsabb vonata tavaly szeptemberben belerohant egy pályán veszteglő műhelykocsiba. A baleset következtében 23 személy életét vesztette.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő szerint bár Donald Trump Make America Great Again-politikája alapvetően sikeres volt, mégis elpártoltak tőle a latinok és a feketék, véget érhetett a „trumpi koalíció kora” – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×