Vlagyimir Putyin ha nem is említett neveket, világosan értésre adta: nem engedi, hogy az Egyesült Államok az esetleges Irán elleni akcióhoz volt szovjet tagköztársaságokat használjon felvonulási területnek.

Biztonságpolitikai körökben már régóta találgatás folyik arról, hogy Washington Azerbajdzsán területről akar-e támadni.

Azerbajdzsán azonban most Türkmenisztánnal, Kazahsztánnal, Iránnal és Oroszországgal együtt nyilatkozatban mondta ki, hogy ezt nem engedi.

Moszkva részt követel a Kaszpi energiaprojektekből

Putyin arról is beszélt, hogy a régió természeti kincseit csak a környező országok belegyezésével lehessen kiaknázni.

Megjegyzésének egyik leglényegesebb eleme az volt, hogy a régiót átszelő olaj- és gázvezetékek csak úgy építhetők meg, ha az összes környező állam egyetértésre jut róluk.

Burkolt üzenet: a Nabuccóból az oroszoknak is részt kell adni

Magyarra lefordítva: azt üzente Európába: minden lehetséges módon akadályozni fogja, hogy az európaiak Oroszország ellenében próbáljanak alternatív energiaszállítási útvonalakat kiépíteni.

Azaz, még ha lesz is azeri, iráni és türkmén gázt szállító Nabucco vezeték, akkor abban orosz részesedésnek is kell lennie.

Teheráni atomprogram: nem a szankciókra, tovább kell tárgyalni

Az orosz elnök iráni látogatásán Teherán atomprogramja a vezető téma. Washington és a vezető EU-államok szerint Iránnak valójában azért fontos a program, hogy saját atomfegyverhez jusson.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétóval rendelkező Moszkva - jobbára saját nemzetközi befolyása erősítésére - többször hangoztatta, hogy ellenzi a kemény szankciókat.

Annak tűnnek, de Moszkva és Teherán nem két jóbarát

A helyzetet árnyalja az Oroszország és Teherán között vita egy oroszok által épített atomerőmű miatt - az irániak szerint Moszkva politikai okokból tolta ki a projekt befejezését.

Emellett Oroszország szeretne a problémamegoldó szerepében feltűnni az atomvitában: Irán azonban nem ment bele, hogy Oroszországban dúsítsák az épülő reaktoraiba szánt urán.

Washingtonból nézve úgy tűnhet, a két ország együttműködik, valójában azonban kapcsolatukat nagyfokú bizalmatlanság is jellemzi.