Infostart.hu
eur:
363
usd:
323.61
bux:
147370.82
2026. november 5. csütörtök Imre

Egyre feszültebb Törökország és az Egyesült Államok viszonya

Miközben az örmények elleni népirtásról szóló kongresszusi határozat miatt Törökország hazahívta washingtoni nagykövetét, egy isztambuli bíróság bűnösnek mondott ki két örmény kisebbségi újságírót. Ankara és legnagyobb szövetségese viszonyát közben az is mérgezi, hogy Törökország bejelentette: figyelmen kívül hagyja a külföldi véleményeket az esetleges iraki bevonulás kapcsán.

Szokatlanul feszültté vált Washington, és egyik legfontosabb NATO-szövetségese, Törökország viszonya. Ankara ugyanis dühösen reagált az amerikai kongresszus csütörtöki döntésére, amely népirtásnak mondta ki a XX. század elején a törökországi örményekkel szembeni atrocitásokat és válaszul hazahívta amerikai nagykövetét.

Az amerikai kongresszus külügyi bizottsága annak ellenére fogadta el a határozatot, hogy Törökország korábban figyelmeztette: ennek a kétoldalú kapcsolatok láthatják a kárát.

Törökország a mai napig érzékenyen reagál azokra a vádakra, hogy 1915-17 között népirtást hajtottak végre az Ottomán birodalomban élő örmények ellen, akik egy része a Törökországgal szembenálló cári Oroszországgal mellé állt az I. Világháborúban.

A két éves időszakban másfélmillió örményt öltek meg, vagy deportáltak - Törökország szerint azonban különösen túlzóak ezek az adatok.

Miközben a világban szétszórtan élő örmények komoly nyomást fejtenek ki azért, hogy az eseményeket népirtásnak mondják ki - ezt például megtette a francia nemzetgyűlés - a török büntetőtörvénykönyv tiltja a genocídium elismerését.

A témával kapcsolatos feszültséget jól jelzi, hogy egy isztambuli bíróság épp pénteken mondott ki bűnösnek két örmény újságírót úgymond a "török nemzet megsértéséért".

Törökország Nobel-díjas íróját, Orhan Pamukot is börtönbüntetés fenyegette az örmény ügyről adott nyilatkozatai miatt.

Miközben George Bush amerikai elnök "az Egyesült Államok nemzetbiztonságára veszélyes lépésnek" tartja a döntést, Nancy Pelosi kongresszusi házelnök azt mondta: az egész képviselőházat megszavaztatják a kérdésről.

A török kormánypárt egyik vezető képviselője válaszul jelezte: megtilthatják az amerikaiaknak az iraki és afganisztáni jelenlét miatt fontos incirliki légibázis használatát.

A kétoldalú viszony megromlásának újabb jeleként pedig Erdogan török miniszterelnök azt mondta: országa nem fogja mérlegelni a lehetséges diplomáciai következményeket, ha úgy dönt, hogy Irak területére behatolva folytatja a harcot a kurd szeparatista lázadókkal szemben.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő szerint bár Donald Trump Make America Great Again-politikája alapvetően sikeres volt, mégis elpártoltak tőle a latinok és a feketék, véget érhetett a „trumpi koalíció kora” – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Magához tért a dollár, megtorpant a forint lendülete

Magához tért a dollár, megtorpant a forint lendülete

A demokraták félidős választási tarolása után szerdán gyengült a dollár, a forint pedig másfél havi csúcsra erősödött az euróval szemben – itthon ráadásul a vártnál jobb, 8,2 százalékos éves ipari bővülés is támogatta a hangulatot. Csütörtökön azonban megfordult a kép: a dollár elkezdte ledolgozni veszteségei egy részét, a forint pedig a délelőtti kereskedésben fokozatosan csúszott vissza a reggeli szintekről. A nap fő eseménye a Bank of England kamatdöntése lesz, amelyen 2023 augusztusa óta először emelkedhet a brit alapkamat. Dél körül 363,1 forintnál jár az euró, a dollárt pedig 323,3 forintért jegyzik – a reggeli 362,2-es, illetve 321,6-os szintekhez képest is gyengébb árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×