A nemzeti ünnep előestéjén tették közé annak a nagyszabású felmérésnek az eredményét, amelyben arra kerestek választ, hogy mennyire kovácsolódott eggyé az 1990 előtt csaknem fél évszázadon át megosztott Németország népe.

Kiderült, hogy a keletnémetek kétharmada még ma is másodosztályú állampolgárnak tekinti magát, ennek ellenére a válaszadók elsöprő többsége nem sírja vissza az NDK-t. A nyugatnémetek viszont mindezt értetlenséggel szemlélik, 73 százalékuk megütközéssel veszi tudomásul a keleti országrész, úgymond hálátlanságát, és azzal érvelnek, hogy az újraegyesülés óta Nyugatról több mint ezermilliárd eurót juttattak fejlesztési célokra az egykori NDK-ba.

Ezek után nem meglepő, hogy kormányszinten is egyre többen feszegetik az úgynevezett szolidaritási járulék további fenntartásának kérdését. A kancellár azonban az ünnep alkalmából mondott beszédében hangsúlyozta, hogy töretlenül folytatni kell a keleti országrész támogatását, ennek azonban nem szabad csupán anyagiakra korlátozódnia.

Angela Merkel szerint további erőfeszítésekre van szükség a demokrácia és a polgári társadalom megszilárdítására. Ez utalás a kiváltképpen keleten burjánzó szélsőjobboldali mételyre. A neonáci torzulások leküzdése mellett a kancellár sürgette a keletnémet múlt tényszerű megismertetését is a felnövekvő nemzedékkel.