Nicolas Sarkozy politikai karrierje tele van ellentmondásos vagy komoly vitákat szító megnyilatkozásokkal. Amióta azonban májusban Franciaország elnöke lett, Európában leginkább arra figyelnek, hogy alig telik el úgy hét, hogy ne kerülne összetűzésbe az Európai Központi Bank - egyáltalán nem mellesleg - szintén francia elnökével.

Bár az 1992-es maastrichti szerződés tételesen is tiltja, hogy az egyes országok politikusai nyomást gyakoroljanak az euró értékállóságát őrizni hivatott jegybankra és annak elnökére, Sarkozy minden alkalmat megragad, hogy elmondja: a magas kamatok megfojtják a francia gazdaságot.

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke eleinte nem válaszolt Sarkozy kijelentéseire, de egy idő után megelégelte a sorozatos támadásokat és a hónap elején egy portugáliai pénzügyi tanácskozáson a résztvevők nem kis derültségére azt mondta, hogy a francia elnök valamiért azt hiszi, befolyásolni tudja a bank döntéseit.

Azóta a francia médiában hol egyikük, hol másikuk nyilatkozik a magas alapkamatról, illetve annak gazdasági káráról.

A kettőjük közötti, alapkamatok körüli vita még 1994-re nyúlik vissza, amikor Trichet a francia jegybank elnöke, Sarkozy pedig a Raffarin-kormány pénzügyminisztere volt. Mellesleg a vita alig egy évvel azután tört ki, hogy a francia jegybank a politikától függetlenné vált, ami előfeltétele volt az euróövezet létrejöttének.

A két francia vitája politikai elemzők szerint most azért éleződött ki, mert Sarkozy eddig tabunak számító szociális vívmányokat akar megnyirbálni, és a nemzeti retorika segítheti abban, hogy a franciák kisebb ellenállást tanúsítsanak például a 35 órás munkahét meghosszabbítása miatt.

A hivatalosan azóta is tagadott pletykák szerint egyébként Trichet éppen az akkori francia elnök, Jacques Chirac kitartó lobbizása nyomán lett az Európai Központi Bank elnöke 2003-ban, amikor átvette a tisztséget az azóta elhunyt holland Wim Duisenbergtől.