Bár méltóságteljesen, egységük zászlajával, a brit és a walesi lobogóval díszített páncélozott harci járműveken vonultak ki az utolsó brit katonák bászrai bázisukról, Szaddam Husszein egykori palotájából, nem sokan vannak, akik győzelmi menetnek neveznék távozásukat.

A hivatalos indoklás szerint a britek által kiképzett, több, mint 13 ezer fős iraki biztonsági erők immár önállóan is képesek ellátni feladatukat. Ráadásul az 500 katona csak a városból vonult a bászrai repülőtéren található bázisra és szükség esetén ismét bevethető lesz.

A helyi lakosság azonban már korántsem beszél róluk olyan lelkesedéssel, mint amikor 2003 áprilisában megszabdították a dél-iraki síítákat Szaddam Husszein uralmától.

A katonákat akkor tapssal és teával fogadták. Parancsnokaiak büszkén emlegették, hogy az amerikaiakkal szemben ők nem rohamsisakban járőröznek és hogy a harc mellett nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy megnyerjék a bászraiak "szívét és lelkét".

2007-ben viszont már gyakorlatilag naponta érték őket aknavetős támadások a bászrai palotában, és felszabadítókbólm megszállókká váltak. Ezzel párhuzamosan emelkedett az áldozatok száma is: 2007-ben több, mint 40 brit katona vesztette életét Bászrában.A helyiek egy része ugyanakkor attól tart, hogy a most keletkező vákumban a helyi sííta miliciák próbálják majd uralmuk alá hajtani a várost.

A brit sajtó szerint sem lehet sikeres misszóról beszélni, mert a Husszein-rendszer megdöntése után Bászra tartományban megerősödött a Moktada al-Szadr radikális sííta vallási vezetőhöz közeli Mahdi hadsereg.

Al-Szadr és a rivális sííta miliciák harcba kezdhetnek majd a jövedelmező olajcsempészet ellenőrzéséért - írja a londoni Times.

A Guardian pedig azt jegyzi meg, hogy a politikai képviselettel is rendelkező milíciák gyakorlatilag maffia módszerekkel tartják ellenőrzésük alatt a várost és ideológiájuk követésére kényszerítik a lakosokat.

A korábban fedetlen fővel járó orvosnőket fejkendő viselésére kényszerítik, és meghatározzák, hogy női egyetemisták milyen órákra járhatnak és milyenekre nem.

Ráadásul, a milíciákat támogató, és a régióban nagyobb befolyásra vágyó Irán a britek átcsoportosítását saját győzelmének tekinti, ami Washington mellett aggodalommal tölti el a szomszédos arab államokat is.

Az utóbbi időben a legfőbb szövetséges sem beszél már mindig hálásan a dél-iraki brit szerepvállalásról. A britek éppen akkor adják fel pozícióikat Dél-Irakban, amikor George Bush azt mondta iraki villámlátogatásán, hogy a közel 30 ezer további katona kivezénylése kezdi meghozni a várt eredményeket.

Gordon Brown brit miniszterelnök azonban azt hangsúlyozta, hogy egy régóta tervezett akcióról volt szó, amelynek célja, hogy átadják az ellenőrzést az iraki hatóságoknak.