A globális felmelegedés a csúcstalálkozó legforróbb témája. Jelentések szerint az amerikai ellenkezés hatására a megbeszélésre előkészített szövegből már hiányozott az a német javaslat, miszerint 2050-re csökkentsék az 1990-es szint felére az üvegházi gázok kibocsátását. Ugyanakkor még az Egyesült Államok is vállalja, hogy támogatja a 2009-ben várható ENSZ-egyezményt.

Ez lehet az a kompromisszum, amiről George Bush elnök beszélt, amikor még a csúcs kezdete előtt kiállt a riporterek elé házigazdájával, Angela Merkellel.

A német kancellár ugyanakkor valószínűleg csalódott, mert nem sikerült a nyolcakat elkötelezni ambiciózus terve mellett. Angela Merkel azt szerette volna, ha a résztvevők megegyeznek, hogy csak maximum 2 Celsius fokkal engedik nőni a globális átlaghőmérsékletet, és konkrét kibocsátási határértékekről állapodnak meg. Ehelyett - a George Bush-sal már tárgyalt Tony Blair szerint "elhangzik majd egy ígéret a káros gázok jelentős mérsékléséről".

Úgy tűnik, hogy Angela Merkel a kemény lobbizásáért cserébe az Egyesült Államok hosszú idő után ismét elfogadja, hogy az ENSZ legyen az a fő fórum, ahol megtárgyalják a klímaváltozás elleni lépéseket. Az egyik európai delegáció tagja - a kijelentés alapján valószínűleg a brit küldöttségből - azt mondta a Financial Timesnak, hogy az ENSZ-szerepe fontosabb lehet a konkrét kibocsátási határértékeknél is.

George Busht még a csúcs előtt megvádolták, hogy alá akarja ásni az ENSZ-folyamatot, azzal, hogy külön tárgyalásokra hívja a nagy kibocsátókat, így a konkrét határértékek ellen tiltakozó Kínát, Indiát és Ausztráliát is, amelyek aztán majd a jövő év végére bejelentik, mekkora mértékben hajlandók visszafogni az üvegházi gázok légkörbe juttatását.

Koreától Afrikáig

Az éghajlatváltozás és az Oroszországgal való viszony elhomályosítja a csúcs többi témáját, de Japán és az Egyesült Államok részéről elhangzott egy kemény figyelmeztetés Észak-Korea felé.

George Bush és Shinzo Abe japán miniszterelnök azt mondták: kezd elfogyni a türelmük, amiért Phenjan úgymond nem tartja be az ígéreteit - azaz nem állítja le azt az atomreaktort, amelyben Washington és Tokió szerint katonai atomprogramjához termel hasadó anyagot.

Közben a csúcs színhelye körül összegyűlt tüntetők azt akarják, hogy a G8 teljesítse a szegény országoknak a két évvel ezelőtti skóciai találkozón tett ígéreteit, amelyek szerint megduplázzák az Afrikának szánt segélyeket.

Ez nem valósult még meg. Németország soros elnökként az afrikai befektetések növelését és a kisvállalkozóknak nyújtott afrikai mikro-hitel alap létrehozását akarja elérni. A globális pénzpiacokon pedig szabályozni kívánja a nagy pénzeket vállalatokba és valutákba befektető, agresszíven menedzselt befektetési alapok, a "hedge fundok" működését.