Infostart.hu
eur:
364.48
usd:
311.16
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria

Németország menetrendet szeretne

Az Európai Unió alkotmányos szerződésének utódjáról kezdenek tárgyalásokat a héten a tagállamok. A tervek szerint egy rövidebb, módosított szöveget kellene a 27 országnak elfogadnia. Az EU elnöki tisztét adó Németország azt szeretné, ha a júniusi csúcson meghatároznák a további menetrendet.

Csak alkotmánynak ne hívják és legyen jóval rövidebb mint a mostani - első ránézésre így néz ki az a recept, amellyel a 2005-ben elakadt alkotmányozási folyamatot újra lehet éleszteni.

Két éve a franciák és a hollandok népszavazáson utasították el az unió alkotmányos szerződését. Egy ilyen forgatókönyvre pedig igazából nem készült fel a közösség. Azóta folyik a vita, hogy miként lehetne továbblépni.

A dokumentum célja az volt, hogy egyszerűsítse, átalakítsa a döntéshozatali rendszert, módisítsa a féléves elnökségek menetét - azaz működőképesebbé tegye a közösséget.

Az EU elnöki tisztét betöltő Németország a héten elkezdi az egyeztetést az egyszerűsített szerződésről. Több tagállam, köztük Nagy-Britannia támogatja ezt a kezdeményezést.

Londonnak azért is fontos, hogy a dokumentum nevében ne szerepeljen az alkotmány vagy az alkotmányos kifejezésmert így nem kellene népszavazást tartani róla.

Az euroszkeptikusnak tartott szigetország szavazói ugyanis félő, hogy nemet mondanának a szerződésre.

Az új dokumentumba ugyanakkor mindenki mást tenne, illetve hagyna ki belőle. A britek szerint fölösleges az emberi jogokról megemlékezni, hiszen arra ott van ez Emberi Jogok Európai Egyezménye.

A lengyelek és a spanyolok a szavazati arányukat féltik: a jelenlegi rendszer jóval kedvezőbb a két államnak, mint amilyet az új dokumentum előirányoz.

A franciák - noha még nem dőlt el ki lesz az új elnök- több szociálpolitikai elemet látnának szívesen a szövegben. A közösségi külügyminiszteri poszt is kétséges, legalábbis az elnevezése: a csehek ellenzik a miniszter szó használatát.

A németek most 12 pontos listát készítettek a kifogásolt területekről. Angela Merkel kancellár a hírek szerint azt szeretné, ha az elnökséget záró júniusi csúcstalálkozón a tagállamok elfogadnák az új szerződés kidolgozásának a menetrendjét.

A dokumentumot kidolgozó kormányközi konferenciát pedig ősszel, a portugál vagy jövő év elején, a szlovén elnökség ideje alatt tarthatnák meg.

A szerződés ügyében Berlin, Lisszabon és Ljubljana szorosan együttműködik. Elemzők szerint ha hamarosan nem sikerül dűlőre jutni a dokumentumról, akkor félő, hogy elhúzódik a folyamat és egyre több vitás kérdés kerül elő.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×