Esperance-ban tavaly decemberben kezdtek pusztulni a madarak: egyszerűen lepottyantak a levegőből.

Akkor a hatóságok közölték, hogy nincs oka aggodalomra, közben azonban vizsgálni kezdték a város ivóvizét, és kiderült: a készlet harmadának ólom- és nikkeltartalma veszélyesen magas.

Eltussolták

A hatóságok kitartottak amellett, hogy nincs különösebb baj, holott a városi kikötő vizének vizsgálata - innen szállítják a nikkelt és az ólom-karbonátot Ázsiába - szintén kimutatta a szennyeződést.

Egyes minták az egészségügyi határérték 130-szorosát is elérték, akkorra pedig már kiderült: a mérgezésben 4 ezer madár pusztult el.

Az ólom tehát ott volt a tengerben és az ivóvízben, amikor pedig a hatóságok végre elismerték, hogy nagy a baj, felfedezték a nehézfémet a város lakóinak vérében is.

Nem vették komolyan

A nyugat-ausztráliai kormány nyomozást rendelt el az ügyben, a kikötői hatóságok leállították az ólom-karbonát szállítását, a bányászatot pedig felfüggesztették.

Az embereket figyelmeztették: ne igyanak saját víztárolóikból és ne egyenek helyben fogott halakat vagy kagylókat.

A helybeliek azonban aggódnak, hogy a fertőzés hosszú távú egészségkárosodást okoz, és dühösek a városvezetésre, amiért nem vették komolyan a problémát. Mindössze két hete kezdték helyén kezelni az ügyet.

Azóta az is kiderült, hogy már 2006 februárjában és májusában is mértek határérték feletti ólomszennyezést a környéken.

A mérgező por ölte meg a madarakat

Az elmúlt 18 hónapban a város kikötőjéből több mint 100 ezer tonna veszélyes ólom-karbonátot rakodtak hajóra és szállítottak el. A madarak minden bizonnyal az ólomportól pusztultak el. A nikkel a rakpart környékén mindenhol megtalálható.

Valószínű, hogy a por a rakodáskor szállt fel, a szél pedig a háztetőkig hajtotta, a későbbi esők pedig belemosták azt az esővízgyűjtő tartályokba.

Az állam egészségügyi minisztere szerint a helyzet "rendkívül aggasztó".