Infostart.hu
eur:
369.64
usd:
319.4
bux:
147804.57
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka

Zárt ajtók mögött egyeztet a Biztonsági Tanács

Koszovó státusáról kezdett tárgyalásokat az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A BT-tagok egyelőre csak abban értenek egyet, hogy gyors döntésre nem lehet számítani. A névleg Szerbiához tartozó Koszovó többségi albán lakossága teljes függetlenséget szeretne, erről azonban Belgrád hallani sem akar.

Az ENSZ különmegbízottja nemzetközi felügyelet alatt adna függetlenséget a mintegy 2 millió lakosú tartománynak.

A névlegesen szerb tartomány jövőjéről zárt ajtók mögött kezdtek egyeztetni a Biztonsági Tanácsa tagjai.

Az ENSZ koszovói különmegbízottjának javaslata szerint a tartomány, nemzetközi felügyelet mellett kapna függetlenséget.

Martti Ahtisaari nem hajlandó engedni a szerbek kérésének, hogy kezdjenek újabb egyeztetéseket.

Belgrád széleskörű autonómiát kíván adni az albánoknak, a függetlenségről hallani sem akar.

Vojislav Kostunica szerb kormányfő szerint Ahtisaari terve csak az albánok érdekeit veszi figyelembe.

Fatimir Sejdiu koszovói albán elnök ugyanakkor igazságosnak nevezte a tervet. Igaz, Ahtisaari javaslata csak korlátozott függetlenséget biztosít, az albánok viszont teljesen önálló államot szeretnének.

A megoldást az is nehezíti, hogy a BT állandó tagjai is megosztottak a kérdésben. Márpedig ahhoz, hogy döntés szülessen, az öt állandó tagnak egyet kell értenie. Oroszország pedig egyelőre ellenzi Koszovó függetlenségét, és elképzelhető, hogy Kína is ellenezne egy ilyen lépést.

A vétó nem Szerbia támogatásának szól, sokkal inkább annak, hogy az oroszok is és a kínaiak is attól tartanak: Koszovó függetlensége precedenst teremthet, hiszen a két országban is vannak szakadár törekvések, elég Csecsenföldre vagy Tajvanra gondolni, és egy ilyen határozat után akár felerősödhetnek az elszakadási törekvések.

A dél-szerbiai tartomány státusa körüli vita újabb puskaporos hordó lehet a Balkánon: ha az albánok nem kapják meg az áhított függetlenséget, az zavargásokhoz, erőszakhoz vezethet; ha pedig megkapják, akkor a szomszédos Macedóniában élő albánok kiválásával is számolni lehet, nem beszélve arról, hogy Bosznia-Hercegovina is fölbomolhat: az ott élő szerbek Szerbiához, a horvátok pedig Horvátországhoz való csatlakozási terveiket vehetik újból elő.

Elemzők szerint átmeneti megoldásként a tárgyalások elhúzása a legcélszerűbb. Kérdés, hogy az alig kétmilliós tartomány albán többségének meddig lesz türelme.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×