A varsói gettóban a nácik zsidókkal szemben alkalmazott bánásmódjához hasonlították német püspökök az Izraelben tapasztalt helyzetet.
Az egyházi vezetők Izraelben, és Palesztina megszállt területein jártak, és mélységesen felháborította őket az az eljárás, amit az izraeliek a palesztinokkal szemben alkalmaztak.
Kifogásolt intézkedések
Többüket felingerelte az izraeliek által emelt magas betonfal látványa: a falat azért építették, hogy elválasszák Jeruzsálem zsidók által lakott részét a palesztin külvárosokat.
A huszonhét fős papi társaságot felháborította az is, hogy az izraeliek ellenőrzőpontokat állítottak fel az átjáróknál, ahol kikérdezik az ellenségesnek tűnő palesztinokat.
"Ilyet csak az állatokkal lehet csinálni, emberekkel nem" - közölte Joachim Meisner bíboros, Cologne érseke.
Mint a berlini fal
A papi vezető az NDK-ban nőtt fel, éppen ezért dühítette fel a várost kettéosztó betonfal látványa.
"Számomra olyan volt ez, mint egy rémálom. Nem gondoltam, hogy valaha életemben még hasonló falat látok" - mondta.
"Ahogyan a berlini fal leomlott, úgy ez is le fog. Nem állhat itt örökké" - jelentette ki.
"Ma reggel a varsói gettó életéből láttunk képeket, este pedig elindulunk a ramallahi gettóba" - mondta egy másik püspök a Yad Vashem múzeumban tett látogatásuk után. "Ez éppen elég ahhoz, hogy megőrjítse az embereket. Izrael államnak joga van a létezéshez, de nem ilyen brutális módon" - tette hozzá.
Nem kérnek bocsánatot
Bár a német sajtó erősen megosztónak minősítette a papi vezetők náci-hasonlatát, a püspökök nem kértek elnézést.
Sőt, egyikük azt tervezi, hogy megváltoztatja a Németország-szerte húsvétkor elhangzó egyházi üzenetet, amelyben szót ejt majd a delegáció tapasztalatairól, és hangsúlyozza, hogy meg kell változtatni a jelenlegi helyzetet.
Szitává fúrták a gödi talajt, bejelentették, hogy mit találtak a Samsung-gyár közelében