A tüntetők a szólásszabadság jegyében arra készülnek, hogy támogatásukról biztosítsák Ján Sokol nagyszombati érseket, aki nemrég egy interjúban dicsérte a II. világháború alatt fennállt szlovák államban uralkodó viszonyokat, jólétről és gazdasági fellendülésről beszélt, miközben említést sem tett a haláltáborokba hurcolt zsidók tízezreiről.

Emiatt a sajtóban súlyos bírálatok érték az érseket. Az újságok emlékeztettek arra, hogy a szlovákok első, 1939-től 1945-ig fennálló állama Hitler csatlósa volt; elnökét, a pap-politikus Jozef Tisót a második világháború után háborús bűnökért kivégezték.

A Kezdeményezés a Szólás Szabadságért nevű szervezet a nagygyűlésén állítólag azért akart tiltakozni, mert a média hamis képet fest az első szlovák államról.

Egy fiatalokból álló anitfasiszta szervezet azonnal mozgósította tagjait és ellenakcióra készült.

Az aa-bb nevű csoport felszólította a jóérzésű pozsonyiakat: csütörtök délután ők is menjenek el a pozsonyi főtérre, és adják tudtukra a fasiszta állam szimpatizánsainak, nincs keresnivalójuk a toleranciáról ismert városban, ahol különböző nemzetiségű emberek generációi békésen éltek és élnek egymás mellett.

Mivel a hasonló akciók általában véres összecsapásokkal szoktak végződni, a polgármester nem engedélyezte a rendezvényt.

Nosztalgia

Az 1989-es rendszerváltozás és Szlovákia 1993-as önállósulása óta az országban számos olyan nemzeti érzelmű csoportosulás jött létre, amely nosztalgiázva ápolja az egykori fasiszta bábállam és Jozef Tiso emlékét.

Ezek egyike a Ján Kotleba nevével fémjelzett Szlovák Testvéri Közösség, amelyet tavaly márciusban a legfelsőbb bíróság betiltott.

A társaság - az egykori bábállam félkatonai szervezete, a Hlinka-gárda egyenruháit utánzó fekete öltözékben - rendszeres erődemonstrációkat rendezett a szlovákiai városokban, köztük Komáromban és Rozsnyóban is.