Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Botrány: egymásnak estek a jelképek miatt Európában

Franciaország hivatalosan panaszt tett Brüsszelben az Európai Unió létrejöttét eredményező együttműködés 50. évfordulójának megünneplésére kiválasztott logó miatt.

A francia kormány szerint a jelkép, amely az angol together szó gyermekrajzi ábrázolása (a teljes szöveg: together since 1957 - együtt 1957 óta), nem jelképezi az európai egységet.

A 200 ezer euróba (52 millió forint) kerülő pályázaton kiválasztott győztes alkotást - egy lengyel művészdiák tervét - már a francia bírálat előtt is sokat kritizálták, például azért, mert az első verziója csak angol nyelven létezett.

A francia Európa-ügyi miniszter szerint a logó nem fejezi ki az európai egységet, ugyanis ha a terveknek megfelelően minden nyelvre lefordítják, akkor minden országban másképpen néz majd ki.

A francia filozófus, Barbara Cassin egyebek mellett azért bírálta az alkotást, mert az szerinte nagyon hasonlít a Google internetes kereső emblémájára, a bekeretezett r pedig azt sugallja, mintha az unió egy kereskedelmi termék lenne.

A németek terveznek sajátot

Margot Wallström, az Európai Bizottság svéd kommunikációs biztosa viszont megvédte a választást, szerinte az szerencsésen ötvözi a logót a jelmondattal.

A németek viszont ugyancsak nincsenek megelégedve a brüsszeli választással, és mivel az ünnep idején ők töltik be a közösség soros elnöki tisztét, saját logót terveznek.

Európa hosszú ideje küzd a szimbólumokkal: 1998-ban Olaszország támadta Nagy-Britanniát, amiért egy pizza szerepelt a brit elnökség emblémájában, és az euró érmék közösségi oldalát is csak hosszas viták után hagyták jóvá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×