Infostart.hu
eur:
368.48
usd:
318.29
bux:
148622.5
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka

Mégse menjünk Szlovákiába?

Szlovákia jelenleg a magyar befektetők kedvelt célországának számit, a kedvező tapasztalatokon felbuzdulva számos magyar vállalkozó tervezi, hogy északi szomszédunknál alapít céget. Kérdés azonban, az új kormány ugyanolyan kedvező feltételeket biztosít-e, mind a korábbi Dzurinda kabinet.

Az utóbbi 4-5 év során Szlovákia a magyar tőkekihelyezés egyik kedvelt célországa lett. Főleg a kedvező gazdasági légkör, az alacsony bérek és az előnyös adózási feltételek vonzották a magyar vállalkozásokat - mondta az InfoRádió pozsonyi tudósítója.

Nem hivatalos statisztikai adatok szerint jelenleg közel 6 ezer magyar vállalatnak van valamilyen érdekeltsége Szlovákiában. A Szlovák Nemzeti Bank kimutatása alapján Magyarország Olaszországgal együtt a negyedik legnagyobb befektetető Szlovákiában.

Cél: Dél-Szlovákia

A legjelentősebb magyar cégek közé tartozik a MOL, az OTP, a TriGránit, valamint a pöstyéni gyógyfürdőben érdekelt Danubius. Az utóbbi években egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a kis- és a közepes vállalkozások részéről is, főleg Dél-Szlovákia magyarok lakta településein alakulnak sorra a magyar cégek.

A magyar érdekeltségű vállalatok leginkább a szolgáltatási, a kereskedelmi, valamint az építőipari szférában működnek, de az informatikában és a turisztikában is szép számmal találunk magyar vállalatokat.

Elvész a vonzerő

Az új kormány megalakulásával azonban aggályok merültek fel a szlovákiai gazdasági reformokkal kapcsolatban, sokan úgy vélik, az állam nagyobb terheket ró majd a beruházókra, és így az ország elvesztheti korábbi gazdasági vonzerejét. Robert Fico miniszterelnök többször is jelezte: rövidesen bevezetik a kétkulcsos áfát, ám úgy tudni a 19 százalékos egységes adó nem változik.

Szó van a természetes monopóliumok megadózatásáról, és az osztalékadó bevezetéséről is . A járulékok esetleges csökkentéséről egyelőre nem esett szó, pedig e tekintetben Szlovákiában kedvezőtlen a helyzet, hisz a kötelező elvonások jelenleg megközelítik a béralap 48 százalékát, ami érezhetően több, mint a szomszédos országokban.

Várható, hogy a mostani baloldali többségű kormány gazdasági intézkedései lefékezik a külföldi cégek beruházási kedvét, és feltehetően a magyar cégek is meggondolják majd, hogy érdemes lesz-e letelepedniük Szlovákiában Mindez rövidesen kiderül, a Fico-kormánynak legkésőbb július végéig ki kell dolgoznia programját, mely választ adhat a mostani kételyekre is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Tízből hét magyart érint, mégis sokan csak akkor lépnek, amikor már baj van

A Semmelweis Podcast második adásában Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője kiemelte: a családorvosok körében tavaly indult el az életmód licenc képzés, az első orvosok pedig már le is vizsgáztak. A szakember az életmódorvoslás hat fő pillérét is megemlítette a beszélgetésben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Itt a Tisza-kormány 500 milliárdos Havária Alapja - De mégis mit kezdhet vele?

Itt a Tisza-kormány 500 milliárdos Havária Alapja - De mégis mit kezdhet vele?

A Tisza-kormány 2026-os költségvetési módosításának egyik legjelentősebb újítása az 500 milliárd forintos Havária Alap létrehozása, amelyet az aszályhelyzet, az energiakrízis és egyéb előre nem látható kiadások fedezésére hoztak létre. Az alap a GDP 0,54%-át teszi ki, és a kormány meglehetősen szabadon rendelkezhet felette, mivel nemcsak energetikai és aszályügyek miatt, hanem gyakorlatilag bármilyen váratlan kiadásra felhasználhatja. Elemzésünk szerint az alap valódi tétje az, hogy a kormány mennyire takarékosan bánik majd vele: ha nem költi el a teljes összeget, azzal a fiskális fegyelem melletti elkötelezettségét bizonyíthatja a piacok és hitelminősítők felé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×