Egyfelől egyszerűségében zseniális mérnöki találmány, amely a legrosszabb körülmények között is működik. Percenként akár hatszáz lövedéket is ki tud lőni. Könnyű, és jól kezelhető. Másfelől a halál hírnöke, a világ kedvenc gyilkoló eszköze.

Ezekkel a szavakkal lehetne talán leírni a számos mai világ- és helyi konfliktusban használt AK 47-es géppisztolyt, népszerű nevén a Kalasnyikovot. Ez az a kézifegyver, amelynek elterjedése ellen a legkevesebbet tesznek - mondják civil szervezetek.

A Kalasnyikov a legnagyobb gyilkos

"Az AK47-esből közel 100 millió van forgalomban, tízszer annyi, mint az amerikai M-16-osból. Tizennégy országban gyártják is, és nyolcvannál több országban része a hivatalos katonai arzenálnak. Ha arról beszélünk, hogy hány embert ölnek meg kézifegyverrel, akkor a legtöbb halált Kalasnyikov okozza" - mondja Fodor Márk, az Amnesty International magyarországi igazgatója.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban például több millióan haltak meg az elmúlt években, ezeknek az embereknek a felét Kalasnyikovval lőtték le.

Mihail Kalasnyikov is aggódik

A legendás géppisztoly feltalálója maga is aggódik. Mihail Kalasnyikov tábornok azt mondta, a tévéhíradókat nézve azt látja, hogy az AK gépfegyverek gyakran banditák kezében vannak.

Hogyan jutottak hozzá? - kérdezi a nyugalmazott katonatiszt, aki szerint az a gond, hogy nincs nemzetközi korlátozás, és ezért a fegyverek "agresszoroknál, terroristáknál és bűnözőknél kötnek ki."

A Kalasnyikovok a kelet-európai régióban is gondot okoztak: egyrészt a délszláv háborúkban, a macedóniai konfliktusban és akkor is, amikor 1997-ben a kaotikus albániai helyzetben az emberek kiürítettek több fegyverraktárat.

Magyarországról is kerültek Afrikába fegyverek?

"Azzal, hogy átállt a NATO-tagságra ez a régió, illetve, hogy sok országban nagyon gyengék a fegyverkereskedelmet szabályozó törvények, lehetővé teszi, hogy fegyverek jussanak el háborús övezetekbe. Konkrét példaként említem, hogy tudjuk: Bulgáriából, vagy Bulgárián át nagyon sok Kalasnyikov jutott el afrikai háborús övezetekbe" - hívta fel a figyelmet egy másik problémára Fodor Márk.

Az Arms Kill Mother and Children, tehát a "Fegyverek Anyákat és Gyerekeket Ölnek" nevű civilszervezet honlapja szerint Magyarországról a kilencvenes években a polgárháború sújtotta Angolába, 2000 előtt pedig Etiópiába kerültek fegyverek. Emellett "jelentősnek" mondott fegyverek kerültek a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló konfliktus szereplőinek kezébe is.

Az InfoRádiónak név nélkül nyilatkozó illetékesek ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az Európai Unió szigorú magatartási kódexet hozott létre a fegyverexport korlátozására, és hogy ahhoz az EU-ba törekvő Bulgária, Románia és Albánia is tartja magát.

Tárgyalni tárgyalnak, de nemzetközi szerződés nem lesz

Az ENSZ most többhetes konferenciába kezdett, amely egy 1991-es, hasonló rendezvény utáni fejlődés eredményeit tekinti át. A probléma az, hogy nincs az efféle fegyverek szállítását korlátozó nemzetközi szerződés, és annak kidolgozása hosszú időt venne igénybe. A késlekedés azonban életekbe kerül: 1991 óta egymillió embert öltek meg ilyen fegyverekkel.

Jól jelzi a téma ellentmondásosságát, hogy az aktivisták is csak egy nem kötelező jellegű "globális magatartási kódex" elfogadását követelik.

Az Egyesült Államok például nem akar az illegális fegyvereladások korlátozásáról 1991-ben elfogadott megállapodásnál többet. Mint Washington ENSZ-nagykövete elmondta: nem látják úgy, hogy szükség lenne nemzetközi szerződésekre a kérdésben.