Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.18
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Két év börtön filmletöltésért

Németországban egy új törvény szerint a jövőben akár két éves börtönbüntetést is kockáztathat az, aki illegálisan tölt le az internetről filmet, vagy zenét. Aki haszonszerzés céljából tölt le filmet, az 5 évre is börtönbe kerülhet.

Az európai mércével is szigorúnak számító szabályozásról a német filmipar agresszív kampánya után született meg a döntés. A filmipar becslései szerint ugyanis évente mintegy 20 millió filmet töltenek le illegálisan Németországban.

Sokak szerint például a legújabb James Bond film már hetekkel azelőtt elérhető lesz illegálisan az interneten, hogy novemberben a mozikba kerül.

Fogyasztóból bűnöző?

A 2007. január 1-jén életbe lépő törvény a fogyasztói érdekképviseleti csoportok között nagy felháborodást keltett. Úgy vélik ugyanis, hogy a szabályozás bűnözőt csinál az egyszerű fogyasztókból, és hátráltatja a tudásalapú gazdaság kialakulását.

"Nem lehet, hogy mostantól mindenkinek amiatt kelljen aggódnia, hogy a rendőrség bármikor kopogtathat és elkobozhatja a család számítógépét, mert a kamasz gyerek letöltött pár dalt az internetről" - fogalmazott Patrick von Braunmühl, a Német Fogyasztói Szervezetek Szövetségének képviselője.

A producerekhez fordulnak

Brigitte Zypries igazságügyi miniszter szerint a törvény célja nem az, hogy "bilincsbe verve vigyék el az illegális letöltőket az iskolai játszótérről", de az mindenki számára nyilvánvaló, hogyha egy olyan filmet tölt le, amelyet még be sem mutattak a mozikban, akkor illegális ajánlattal él, és törvényt szeg.

A törvény végrehajtásáért az államügyészség felel majd. Az internetes kalózokra vadászó hatóságok az összegyűjtött információkat a film és zenei producereknek adják majd át, akik ezek alapján a rendőrséghez fordulhatnak.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×