Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

Egy osztrák lap szerint "rossz pr-fogás" a magyar vakcina

Az osztrák Kronen Zeitung "rossz pr-fogásnak" minősítette Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek azt a keddi bejelentését, hogy hazánkban kifejlesztették a madárinfluenza emberre is veszélyes változata elleni oltóanyagot.

Az osztrák bulvárlap idézi a magyar miniszterelnököt, aki az oltóanyagot gyártó pilisborosjenői Omninvest cégnél tett látogatása során azt mondta, hogy a világon elsőként Magyarországon gyártják iparszerűen a madárinfluenza H5N1-es vírusa elleni oltóanyagot.

A lap szerint ez vagy rossz vicc, vagy pedig rossz reklámfogás.

"Az első magyarországi híreket követően egyre növekszik a nemzetközi hitetlenség" - írta a Kronen Zeitung, amely szerint első reakcióikban az Egészségügyi Világszervezet szakemberei, illetve az Európai Unió vezető orvosszakértői is hatástalannak minősítették a szert.

A bécsi lap osztrák szakértők véleményét is kikérte. Idézik a mödlingi élelmezésbiztonsági ügynokség szakértőjét, Oskar Wawschineket, aki szerint oltóanyagot csak akkor lehet majd előállítani, ha már létezik emberről emberre terjedő változata a vírusnak.

Michael Kunze osztrák virológus pedig egész egyszerűen rossz pr-fogásnak minősítette a magyar bejelentést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×