Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
334.02
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos

Megkövezték a sátánt

Több mint kétmillió zarándok kövezte meg a sátánt jelképező három kőoszlopot és vágott le áldozati állatként juhokat Mekka mellett a muzulmánok legnagyobb évenkénti ünnepének, az íd al-adhának első napján.

A Mohamed próféta által elrendelt szertartáson - a mekkai zarándoklat, a haddzs harmadik napján - Allah nevét kiáltozva minden hívő hét követ dob a szent város, Mekka közelében húzódó Mína-völgyben a sátánt szimbolizáló, egyenként 18 méter magas oszlopokra.

A muzulmánok hite szerint az oszlopok azon a helyen állnak, ahol az ördög megjelent Ibrahim (Ábrahám) próféta előtt.

A szertartást több ezer rendőr felügyelte, mert a szaúd-arábiai hatóságok attól tartottak, hogy az idén is halálos áldozatokat követelhet a szertartás.

A zarándokokra a legnagyobb veszély akkor leselkedik, amikor a tömeg eléri a mindössze 15 méter széles Dzsamarat-hídat, amely az oszlopokhoz vezet.

A keskeny hídon hömpölygő tömegben elbotlókat az emberek könnyen eltaposhatják. Két évvel ezelőtt 251 ember vesztette életét a tolongásban, 1990-ben pedig csaknem másfélezer zarándokot tapostak agyon.

A szaúdi hatóságok ígéretet tettek arra, hogy kiegészítő hidakat is építenek a Dzsamarat mellé, de ezek a tervek azóta sem valósultak meg. A zarándokok tömege az idén többé-kevésbé szervezetten haladt át a hídon.

Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Európa egy olyan energiasokk szélére sodródott, amely könnyen tovább élhet a közel-keleti fegyveres konfliktus lecsengése után is: a megsérült olaj- és gáz-infrastruktúra hónapokra visszafoghatja a kínálatot, miközben az árak máris meredeken ugrottak. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint egyetlen hónap alatt 60–70 százalékkal drágult az olaj és a gáz, ami 14 milliárd euróval terhelte az EU fosszilis importszámláját, és ezzel nem átmeneti kilengést, hanem elhúzódó költségterhet vetít előre. A 2022-es inflációs robbanás egyelőre úgy tűnik, nem ismétlődik meg, de a költségoldali nyomás már megérkezett a vállalatokhoz, és az euróövezeten belül egyre látványosabban széttart, hol mennyire fáj a drágulás. Brüsszel ezért óvatosabb válságkezelésre készül: szűkebbre szabott, célzottabb segítséggel és olyan szerkezeti lépésekkel, amelyek nem az árakat fojtják le drágán, hanem a fosszilis kitettséget faragják kisebbre. Az agyon szidott zöldfordulat már most sokat segít a kontinensen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×