Bírálta a Facebookon a Momentumnak azt a javaslatát, hogy az Európai Bizottság az uniós pénzekről szóló döntésében friss követeléseket is emeljen be, és ha jól értettem, az érvelésének a lényege az volt, hogy már a javaslat alapjául szolgáló elképzelés is hibás. Tehát az unióval nem lehet kikövetelni semmit Magyarországon az oktatás ügyében.

A Fidesz állítja körülbelül fél éve az oktatási tüntetésekre adott válaszul, hogy az Európai Uniótól függ, van-e pénz a tanárok béremelésére. Ez egy hazugság. Tehát nekünk ellenzékieknek ezt a hazugságot nem kéne elhinnünk. Novák Katalin köztársasági elnök is beismerte már, hogy ez nem így van, és a magyar költségvetés meg tudja teremteni a pedagógusok béremelésére szánt összeget, ez az egyik problémám. A másik az, hogy ez a pénz nekünk jár, magyaroknak, attól függetlenül, hogy milyen a kormány színezete, tehát szerintem nem kell annak drukkolni, hogy ne kapjuk meg.

Feltételekkel jár vagy feltétel nélkül jár?

Az európai uniós forrásokat azért cserébe kapjuk meg, mert megnyitottuk a piacainkat, ezek a pénzek járnak. Ha ezek a pénzek nem jönnének, akkor Magyarország elképzelhető, hogy nettó befizető lenne, ami a világ vicce. Nekünk, magyar embereknek jár ez a pénz attól függetlenül, hogy miket csinál az Orbán-kormány és amúgy az Európai Unió vezetése az elmúlt 12 évben elég jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Orbán Viktor kiépítse az ő pénzükből a nemzeti együttműködés rendszerét. Kicsit késő van arra, hogy most ezzel elkezdjenek foglalkozni.

Akkor mi lenne az, aminek itt van az ideje az ellenzék szempontjából?

Az oktatási tüntetésekkel kapcsolatban?

Most például.

Először is, szerintem ilyen nincs, hogy oktatási ügy. Van egy tudatos fideszes politika, hogy az állami szektorban dolgozók bérét mesterségesen alacsonyan tartsák. Nemcsak a pedagógusok keresnek rendkívül rosszul. A pedagógusok is, a szociális szektorban dolgozók, a kulturális dolgozók, a közalkalmazottak, azok, akik az állami adminisztrációban dolgoznak, mind rettentő rosszul keresnek.

Az orvosok már nem, azt megtolták.

Az orvosok egy érdekes kérdés, de az egészségügyi szakdolgozók már megint ide tartoznak. Tehát az állami szektorban dolgozó embereknek a bére nagyon kevés és az inflációval a reálértéke folyamatosan csökken. Egyetlen megoldás van, azonnali jelentős béremelés kell a közalkalmazotti szférában és erre megvan a magyar költségvetési forrás, és az ellenzéknek ezt kell mondania és nem kell az Európai Unióhoz kötnie. Donáth Annát én kedvelem, egy értelmes embernek tartom, nem tudom, kikkel veszi körül magát, akik ilyen tanácsokat adnak, de szerintem ez egy nagyon-nagyon rossz társaság lehet,.

A magyar oktatási reformmal kapcsolatban van egy EFOP Plusz pályázat, 788 milliárd forintról szól, és ennek a feltétele például az, hogy a pedagógusi életpályát vonzóvá, kiszámíthatóvá, megfinanszírozottá tegye.

Így van.

Ön átlátja, hogy amikor európai uniós pénzekről beszélnek, akkor miről beszélnek?

Igen, van egy ilyen probléma is, hogy a konkrét pénzeknél nem lehet tudni, hogy melyik pántlikázott pénzre gondolnak, ebben igaza van. Amúgy én nem értek az oktatásügyhöz, egy dolgot viszont el tudok mondani. Amíg ez a bérszínvonal, addig nem lesz vonzó. Az első lépést nagyon egyszerű megtenni az oktatásügyben, ez pedig a pedagógus-béremelés. Amúgy van nagyon sok olyan dolog, ami utána kinyílik ebben a kérdésben. Az oktatáspolitika tipikusan egy olyan dolog, hogyha elkezdünk egy irányba haladni, 15 év múlva tudjuk, hogy valóban lettek-e pozitív változások, én pedig azt látom, hogy a kormányoldal és az ellenzéki szereplők egy jelentős részéről nincs valódi akarat arra, hogy a konszenzuskeresés meginduljon.

Az nem elég nemzeti konszenzus, hogy a választók négyszer úgy döntöttek, hogy ez az irány jó, feltehetően az oktatást is figyelembe véve, mert sokaknak van gyerekük, nyilván ezt is számításba vették, hogy ez tetszik-e neki?

Én értem, hogy megválasztották Orbán Viktort miniszterelnöknek ismételten, de ez nem jelenti azt, hogy az emberek, akik Orbán Viktorra szavaztak, azok azt gondolják, hogy Orbán Viktornak minden lépése igaz és mindent jól csinált.

De három kormány alatt látták, hogy az oktatási irányításban mi történik, az elég konzekvens irány volt, nem voltak benne nagy bakugrások.

Én nem gondolom, hogy konzekvens irány lenne. Volt ez a digitalizációs irány, amiből végül nem lett semmi, akkor volt egy olyan irány, hogy a nemzeti alaptantervet teljesen át kell szabni, nem igazán történt meg, a felsőoktatásban bújtatott privatizációval megtörtént az alapítványba átadás, de az sem ment végig teljesen, tehát nem gondolom, hogy lenne egy irány, szerintem ők sem gondolják, hogy lenne egy irány valójában.

De gondolja, hogy ez az embereket azon a szinten érdekli, hogy oktatáspolitikákról akarnak beszélgetni? Ezt meg lehet beszélni a választópolgárokkal, hogy mi legyen a NAT-ban, mi legyen a felvételi követelmény?

Lehet ezt mondani a választópolgárokról, hogy nem értik a komplex dolgokat, de szerintem akkor nem kell politikával foglalkozni. Érdekli az embereket, hogy milyen tulajdonban van a felsőoktatás és hogy mit tanítanak a gyerekeiknek és érdekli őket, hogy mi van a nemzeti alaptantervben, akkor is, ha ez a szókapcsolat ezoterikusnak tűnik.

Milyen a kapcsolat most a magyar kormány meg az Európai Unió között? Ezt hogy írná le?

Terhelt.

Mivel terhelt?

Érzelmekkel, konfliktusokkal terhelt. Az Európai Unió vezetésében van egy egzisztenciális válság. Ilyen gyenge színvonalú vezetése az Európai Uniónak nagyon rég volt. Szerintem kevés ember mondja ezt ma már ki, de Jean-Claude Juncker színvonalában sokkal jobb volt, mint a jelenlegi vezetés, és rengeteg problémájuk van, amiket nem tudnak megoldani. Vannak korrupciós botrányok, az Egyesült Államokkal való viszony, van egy háború a szomszédságában az Európai Uniónak, amire nem tud választ adni, és bizonyos szempontból a magyarokat, bizonyos szempontból a lengyeleket kitalálták, hogy ezzel szemben politikát kell csinálni azért, hogy valamilyen belső kohézió legyen.

Eddig azt mondja, amit a kormány.

Igen, de most jön a másik része. Ne lepődjünk meg, ha valakinek az a politikája, hogy odamegyek és minden tárgyaláson egyedül felgyújtom magam, hogy rám figyeljenek, akkor utána rá fognak figyelni. Ha valaki az elmúlt 13 évben minden politikáját úgy kezdte, hogy a lehető legtöbb érdeket sértse az Európai Unióban, egyedül a kemény gyereket játssza, hogy mindenben elmondja az igazságot, akkor előbb-utóbb ráfordulnak. Ha az ember mindig bemegy a kocsmába és azt mondja, hogy mit nézel, akkor előbb-utóbb elcsattan egy pofon.

Kivéve, ha ott van a kigyúrt testű barátom, Lengyelország, a maga 45 millió emberével.

Ezzel is egyetértek teljesen, de ha közben a kigyúrt testű barátommal is összeveszek, ahogy az Oroszországgal való viszony kapcsán történt a magyar–lengyel kapcsolatban, akkor nem marad szövetségesünk. Magyarország érdekeit sérti, ha nem marad szövetségesünk az Európai Unión belül. A mi természetes szövetségünk Lengyelország, és ezt áldozták föl annak érdekében, hogy különböző ezoterikus dolgokat mondjanak Oroszországról.

Ha terhelt a kapcsolat, kinek a dolga kisimítani? Ne menjen oda a miniszterelnök, ne vállalja a konfliktusokat kigyúrt testű barátjával, Lengyelországgal együtt?

Van, amelyik konfliktust kell vállalni, van, amelyiket nem kell vállalni. Szerintem az ő dolga, hogy ezt eldöntse. Van, amikor véleményem szerint ebben nagyon nagy hibákat vét. Én azt nem gondolom, hogy minden Európai Unió–afrikai egyezményt meg kell vétózni, amibe valaki beírta a migráció szót, de az egy érdemi konfliktus, amikor a magyar külügyminiszter megvétózza azt, hogy az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsa különböző közleményeket adjon ki, hogy a világban mit talál felháborítónak.

A német autóipar, az nem a mi autóiparunk?

Nem.

Ha nekik bajuk van, akkor nekünk nem lesz nagyon nagy bajunk?

Nem.

Miért nem?

Azért, mert kiviszik a pénzt.

És munkát adnak rengeteg embernek, ráadásul jó fizetést.

Jó fizetést adnak, de ha megnézzük, hogy az Audi vagy a BMW egy munkavállalóra mennyi állami pénzt kap, adókedvezményt vagy direkt támogatás formájában, akkor azt látjuk, hogy tömérdek mennyiségű pénzt fizetünk ezekért a jó állásokért. Ha ezt a pénzt odaadnánk konkrétan az embereknek, olcsóbb lenne. Az Audi meg a BMW nem fizet adót, hat százalék elvileg az adóéke ezeknek a nagy autóipari vállalatoknak. Mindenkinek nagyobb az adóéke, aki vállalkozik Magyarországon, mint a német multiknak. Azt a politikai megállapodást kötötte Angela Merkel és Orbán Viktor, hogy Orbán Viktor kiszolgáltatja a magyar gazdaságot a német multinacionális vállalatoknak, cserébe Angela Merkel politikai védelmet nyújt Orbán Viktornak. Ez részben megszűnt, részben nem, és most éppen egy új modus vivendi fog kialakulni Scholz és Orbán Viktor között.

Ennek a részleteiről ön tájékozott? Mi az a modus vivendi, ami Olaf Scholz és a magyar miniszterelnök között ki tud alakulni?

Én úgy vettem észre, hogy a német kancellár, aki eleve nem tűnik egy szószátyár típusnak.

Scholzomat, ez a beceneve, egy automata.

Nagy dolog csöndes embernek lenni egy szószátyár világban, tehát ez önmagában nem probléma. Azért hány olyan alkalom volt az elmúlt időszakban, mikor az ellenzéki médiában azt olvastuk, hogy most jött a 7. cikkely, most elindul a szavazatfelfüggesztés, most majd megmutatják neki. Semmiből nincsen semmi azért, mert a német kormány abban érdekelt, hogy ne legyen semmiből semmi, ilyen egyszerű.

Akkor Orbán Viktor nyert?

Szerintem a háború változást okozott ebben, de most az alaphelyzetről beszélek. A szociáldemokraták és a kereszténydemokraták Németországban ebben egyáltalán nem térnek el, mind ott van a telefonszáma ezeknél a nagy ipari konszerneknél, és ha valamilyen módon nekik szükségük van erre, akkor fölhívják őket és azt mondják, hogy a magyar barátainkat, kérlek szépen, hagyjátok békén.

Ha a németek is meg akarják védeni az autógyárainkat meg mi is meg akarjuk védeni a miénket, akkor úgy tűnik, hogy mindenki ellenünk van. Ki van velünk?

A magyar ellenzéknek nem feladata külföldön megnyerni ezeket a meccseket, nekünk belföldön kéne megnyerni ezeket a meccseket. Engem őszintén nem érdekel, hogy a német kancellár mit gondol Magyarországról, nem ez a politikának az origója, vagy hogy mit gondolnak rólunk az Európai Unió vezetésében.

Ha belföldön kell megoldani, akkor milyen lépéssel kell megoldani? Gondolom, nem azzal, hogy bezárjuk az autógyárakat.

Nem, de ha lenne egy más kormány, aminek az LMP a része, akkor nem hat százalékot fizetne az Audi, hanem 15-öt. Ez a mozgástér.

De nálunk fizetne 15-öt vagy az egész unióban fizetne 15-öt.

Nálunk fizetne 15-öt.

Ha nálunk 15-öt és máshol kevesebb, akkor nem fog átmenni?

Nem.

Miért nem?

Mert egy gyárnak nem fog lába kelni és átmenni. Én egy korábbi miniszterelnököt tudnék idézni, aki amikor a nagyvállalatok elmondták, hogy bezzeg Szlovákiában nem kell nyugdíj-hozzájárulást fizetni, meg bezzeg Szlovákiában így meg úgy volt, akkor azt mondta, hogy el lehet innen menni. Valójában olyan vállalatokra, amelyek nem vesznek részt a magyar költségvetésben, nincs szükség.

Globalisták vagy szuverenisták harcaként leírható-e az Európai Unió?

Szerintem nem írható le így. Az a kérdés van most az Európai Unió előtt, hogy létezik-e Európa mint önálló világpolitikai aktor, és akkor ebből következik egy másik kérdés. Magyarországnak érdeke-e az, hogy Európa létezzen mint világpolitikai aktor.

Az első kérdésre elég könnyű választ adni, a szomszédban háború dúl és az Európai Unió nem önálló aktor benne.

Így van, nem létezik. Sőt, már Németország sincs mint világpolitikai aktor.

Akkor ebben nekünk hol van a helyünk, Magyarországnak?

Szerintem az nem egy jó magyar ambíció, hogy mi világpolitikai aktorok legyünk, nekünk az az érdekünk, hogy a lehető legjobban meg tudjuk őrizni a saját biztonságunkat.

Ez a NATO, nem?

Igen. De mi a NATO? Az Egyesült Államok külpolitikájának egy része, ez a valódi válasz a NATO-ra.

Egy védelmi szövetség.

Igen, ami az Egyesült Államok vezetésével van, elmondjuk, hogy mindenki egyenlő, de valójában nem így van, mert ez az Egyesült Államok védelmi szövetsége, amely a hidegháború bipoláris világában jött létre azért, hogy ellensúlyozza a szovjet vezette katonai szövetséget. Ezek tények. Tehát jelenleg Magyarország határait az Egyesült Államok biztosítja.

Mi következik ebből a magyar hozzáállásra nézve? Milyen testtartással kell ezt a tényt tudomásul venni?

Jó szövetségesi viszonyra kell törekednünk az Egyesült Államokkal.

Milyen az a jó szövetségesi viszony?

Szerintem olyan, amelyik az Egyesült Államokban lévő nagy külpolitikai konszenzust figyelembe veszi, ennek megfelel. Ez nem jelenti azt, hogy az összes kultúrimperialista vagy bármilyen olyan dolgot, amit ők állítanak a világról, el kell fogadni. Meg kell adóztatni a technológiai nagy cégeiket, nem lehet hagyni, hogy zsarolással különböző társadalompolitikai dolgokat csináljanak, de például a két százalékot, amit elvárnak, be kell tenni a közös védelmi rendszerbe.

Ebbe a feltételezett amerikai külpolitikai konszenzusba azt is beleérti, hogy Kína az első számú ellenfele Amerikának? Kínával szeretne a magyar kormány hosszú évtizedek óta jobb kapcsolatokat építeni.

Mi Egyesült Államok és Kína konfliktusa szempontjából nem vagyunk fronthelyen. Az amerikai–kínai konfliktus fogja a világgazdaságot súlyosan sérteni, ezért Magyarországnak gondolkodnia kell rajta, de a Fülöp-szigetek helyében ez egy, az élettel összeegyeztethetetlen probléma, Magyarország számára ez nem egy annyira fontos front.

De az orosz–ukrán háború fontos front, mert itt vagyunk a szomszédban.

A világ számára az orosz–ukrán háború valójában nem nagyon fontos, a mi szempontunkból viszont nagyon, nagyon egyszerű ok miatt, hozzánk közel van, a Fülöp-szigetekhez meg nem.

De mit ért bele a világba? A NATO-t? A nyugati szövetséget, az Európai Uniót?

A világ nem Európa, és ezt nagyon jó lenne, ha Magyarországon a legtöbb ellenzéki szereplő megérteni. Európa a világnak egy másodlagos helye lett, ahogy ez a természetes és ez így is fog maradni, és ebben semmi baj nincs a világon.

Csak mi itt élünk.

Nekünk attól nem jobb, ha Európa a világot vezeti. Nekünk, amikor Európa dominálta a világot, nem volt jobb. Ez egy nagyon fontos vita. Semmiben sem adnak hozzá a világ civilizációjához kevesebbet azok az emberek, akik mondjuk a kínai kultúrát vagy az indiai kultúrát csinálják, mint a hollandok vagy a németek.

Jó, de nekünk a napi mozgásainkban mégiscsak az Európai Unióhoz kell kapcsolódnunk, nem?

Persze, de az Európai Uniónak a saját dolgait kell most kitalálnia. Nem a Fülöp-szigeteken meg Indonéziában kell most érdeket érvényesíteni. Ennek az időszaknak, hogy a nyugat-európaiak ott érdeket érvényesítettek, vége van, nem lesz ilyen többet, szerintem amúgy ez egy jó dolog, hanem helyette a saját kontinensünkön döntsük el, hogy mik az együttélés szabályai és milyen gazdasági rendszert alakítunk ki.

Az együttélés szabályait az uniós alapszerződésekben nem fektettük le már jó néhányszor?

Az unió ebből a szempontból egy érdekes dolog, mert a lét és a nemlét között van, és ez egy nagyon rossz állapot most, amiben van, mert minden külső sokkra rosszul reagál. Olyan, minthogyha a tortát húsz perc helyett tíz percnél venném ki a sütőből. Még nincs kész, és ezért nem lehet tudni, hogy milyen lesz, ha kész lesz és nem tud jól reagálni külső nyomásokra.

Az rossz reakció, amit az orosz agresszióval kapcsolatban Ukrajna kapcsán tesz az Európai Unió?

De mit tesz? Van a szankciós politika.

Pénzt ad meg fegyvert.

Pénzt és fegyvert. És most itt Donald Trumppal fogok egyetérteni, pénzt és fegyvert nagyon nagyrészt az Egyesült Államok ad.

Itt lecserélik a fegyverzetüket, az Egyesült Államok meg pótolja nekik. A régit odaadják Ukrajnának vagy esetenként még az újabbat is.

De ha megnézzük, gazdasági teljesítőképességben Európa tudna többet adni. Mondom, ezt Donald Trump mondta el, ebben amúgy egyetértek. Tehát valójában az a diskurzus, hogy mi támogatjuk Ukrajnát, nem igaz. Az Egyesült Államok támogatja Ukrajnát. Az Európai Unió megcsinálta a szankciós politikát, véleményem szerint valamilyen gazdasági válasz kellett az ukrán háborúra, ezért én egyetértek a szankciós politikával. Én azt gondolom, hogy az Északi Áramlat 2 egy tragikusan rossz dolog volt Magyarország szempontjából. Az egy legitim kritika, hogy miért nem mondják el, mi történt vele, ennek ellenére az, hogy az nem jött létre, Magyarország szempontjából egy jó dolog. Nem tudjuk megmondani, hogy mi lesz az egésznek a vége. Nincsen egy európai gondolat arra, hogy mi történjen, és ez szerintem egy probléma.

Lehetne európai gondolatot csinálni arra, hogy mi történjen az orosz–ukrán háborúval, amikor az unióban nem mindenki van ugyanolyan közel az oroszokhoz?

Pontosan! Ne felejtsük el, hogy az elsőt, 2014-ben indult Ukrajna elleni háborúnak a végét a minszki egyezménnyel hoztuk el, amikor Victoria Nulandot idézve Angela Merkel elvitte a kesztyűbábját, Hollande francia elnököt, és ott aláírtak egy dolgot, amit senki nem vett komolyan, ami egy rossz kompromisszum volt, ami alapvetően azt kommunikálta az oroszok felé, hogy minden ilyen agressziónak az lesz a vége, hogy kicsit odaadunk. Én nemhogy vitatkozom Orbán Viktorral, én pont az ellenkezőjét gondolom. Én nem azt gondolom, ha Angela Merkel lenne mai napig a kancellár, akkor ez a háború nem indult volna meg. Ha akkor nem Angela Merkel lett volna a kancellár, amikor az első ukrán háború háború van, akkor nem lett volna most ez a háború. Angela Merkelnek ebben hatalmas felelőssége van, és a minszki megállapodás egy szörnyű dolog volt, ami ide elvezetett. Azt kellett volna mondani az oroszoknak, hogy az orosz határon kívül Oroszországnak nincsen biztonsági igénye. Ha nem így gondolják az oroszok, nem kellett volna elveszteni a hidegháborút. Mivel elvesztették a hidegháborút, az orosz határon túl Oroszországnak biztonsági igénye nincs.

Ezt távolról könnyebb mondani úgy, hogy az embert egy óceán választja el. Itt a szomszédból úgy, hogy a gázt is tőlük kapjuk, meg mindent, elég nehéz azt mondani, akár Angela Merkelnek is, hogy eddig és ne tovább. Kinevették volna, nem?

Hát azért már bocsánat! Először is pont közelről nem tudsz mást mondani. Vilniusból meg Kisinyovból nem tudja az ember azt mondani, hogy Harkiv még az orosz biztonsági zóna része, mert akkor honnan tudjuk, hogy nem lesz Vilnius az? Ennek a régiónak ez a bőrére megy, nem úgy, mint a németeknek, akik ezt a régiót minden egyes alkalommal föl fogják a saját üzletükért áldozni, ahogy megtették a történelemben mindig. Ez, amit én mondok, a lengyel kormány álláspontja, és nagyon egyetértek velük. A másik, hogy Angela Merkel nem egy gazdasági függésben lévő Németországot vett át a gáz miatt, hanem ő megfogta a gázfüggést és fölcsavarta maxra. A Schröder–Merkel-kompromisszum az volt, hogy a német iparnak megszerezzük az orosz olcsó energiát és ezért az olcsó energiáért cserébe részben a német ipar hatalmas profitot termel, részben pedig Oroszországnak külpolitikailag engedünk.

A minszki megállapodás a múlt. Most akkor hogyan előre?

Ennek a háborúnak nem látszik, hogy vége lesz egyhamar, ami már abból a szempontból is egy súlyos probléma, hogy hatalmas emberáldozatokkal jár. Valamilyen módon hosszú távon Oroszország helyzetét rendezni kell, Oroszországnak az ambíciószintjét érdemes lenne a valósághoz igazítani. Persze, egy nagyon nagy ország, atomnagyhatalom hatalmas természeti kincsekkel, az európai civilizáció egyik legnagyobb kultúrájával, de Kelet-Európa ura Oroszország már valószínűleg nem lesz.

De Ukrajnáé még lehet. Egy éve vívják a háborút és még nem is csináltak általános mozgósítást.

A kérdés az, hogy tudnak-e általános mozgósítást csinálni. Nekünk alapvető nemzeti érdekünk az, hogy Ukrajna nevű állam sokáig létezzen, ami ráadásul nem egy orosz bábállam. Magyar szempontból az a háború optimális vége, ha Ukrajna meg tudja őrizni a függetlenségét, ezért ez azt jelenti, hogy legalább egy részleges ukrán győzelemmel kell zárulnia ennek a háborúnak. És akkor itt szeretnék a jobboldali szavazókhoz szólni. Ez nem jelenti azt, hogy nekik kedvelniük kell Zelenszkij elnök urat. Ez nem egy érzelmi kérdés. Nekünk az a lényeg, hogy a magyar határ és az első állomásozó orosz katona közötti kilométerek száma a lehető legtöbb legyen.

Orbán Viktor is pontosan ugyanezt mondja, kell Ukrajna mint erős pufferállam.

Így van.

Területi veszteséget megengedhet?

Már van neki 2014 óta területi vesztesége, de nem gondolom, hogy ezt nekem kéne megmondanom, hogy egy szuverén állam, amit megtámadtak, mekkora területi veszteséget kell hogy föláldozzon a saját függetlenségéért, erről ők fognak dönteni.

Mi a véleménye arról a nézetvitáról, hogy ki a felelős ezért a háborúért? Hogy ez egy kiprovokált háború, mert az Egyesült Államok nem tartotta be a szóbeli ígéreteit Oroszországnak annak idején vagy kiprovokálatlan háború? Ki az áldozat meg ki az agresszor?

Igen, ez egy nagyon jó kérdés. Az Egyesült Államok egy tökéletlen világhatalom, ami nagyon sokszor rossz dolgot csinált a Föld bolygón. Lehet az Egyesült Államokat sok mindenért hibáztatni, de ezt a háborút az oroszok indították. Ez nem jelenti azt, hogy ennek nem voltak előzményei, de ez azt jelenti, hogy erről a döntést az orosz vezetés hozta meg. Tehát a háború felelőssége náluk van.

Kiprovokálatlan háború volt?

Volt már a világon kiprovokálatlan? Volt-e az Egyesült Államoknak geopolitikai érdeke és ezért szolgálati tevékenysége Ukrajnában? Igen. És ez mire válasz vagy ez mire érv? Nem értem pontosan. Azt kell a magyar Nyugat-elleneseknek végiggondolni, ha azt mondjuk, hogy Oroszországnak vannak jogos biztonsági igényei azért, mert valaha volt egy világhatalom, hol van ennek a vége? Harkiv benne van? Benne van-e vajon a főcsatorna Kalinyingrádig? Ha az benne van, akkor benne vannak-e, mondjuk, az észtországi oroszok? Ha az benne van, akkor benne van-e Kisinyov? Hol van a vége? Ha egyszer elkezdjük nekik engedni, akkor ott lesznek Nyíregyházánál, ez a probléma. Az egész orosz politika alapja az, hogy nem engedik el teljesen a szovjet érdekszférát. Ez nekünk rossz, mert mi annak a részei voltunk.

Az ukrán és a moldovai uniós csatlakozás lebegtetése, bejelentése, közelebb visz a megoldáshoz vagy távolabb visz?

Valójában érdektelen. Az oroszokat nem érdekli, mert tudják, hogy nincs realitása, az ukrán vezetés tudja, hogy nincs realitása és arról szól az ukrán uniós csatlakozás elmondása, hogy Ursula von der Leyen tud egy kört futni az erkölcsi öntetszelgésében. Amúgy az uniós tagállamiság senkit nem véd meg semmitől. Itt a NATO-nak van lényege, de ha én jól olvasom a sajtót, azt is elengedték az ukránok.

A NATO-tagok is elengedték?

2008-ban a németek megállították Ukrajna NATO-csatlakozását, szintén egy súlyos hiba volt. Most nem látom ennek realitását. Törökország látjuk, milyen vétó politikát folytatott Finnország és most Svédország kapcsán, nem hiszem, hogy Ukrajna kapcsán nem folytatna egy hasonló vétó politikát.

Ha minden jól sül el és vége lesz a háborúnak és megmarad Ukrajna, mint egy erős, felfegyverzett pufferállam, akkor nekünk milyen lesz velük a kapcsolatunk, a magyar kormánynak?

Arra kell használnunk az érdekérvényesítő képességünket, és szerintem ez tud egy jó kompromisszum lenni mindenkinek, hogyha Ukrajna ezt a háborút megnyeri és visszaszorítja az oroszokat a határra, akkor egy föderális, a kisebbségi jogokat kiválóan tiszteletben tartó ország lesz, ez jó az ottani magyaroknak, jó az ukrajnai oroszoknak és ez azt jelenti, hogy valamilyen módon tud a két ország kapcsolata normalizálódni.

Honnan fogjuk tudni, hogy miféle hatalom alakul ki Ukrajnában? Marad-e Zelenszkij? Jön-e valaki teljesen más? Milyen ambíciókkal?

Nem tudom, nem látok a jövőbe. Az ukrán politikáról olvastam pár dolgot, rendkívül bonyolult, rendkívül sok aktor van nagyon sok pénzzel, nagyon nehéz megérteni.

Egészen speciális választás jön a jövő évben, egyszerre lesz az európai parlamenti meg az önkormányzati választás. Ebből az is következik, hogy nem lehet ugyanazzal a technikával fölkészülni mind a kettőre, mert nincs önálló lista, vagy ha van, akkor azt végig kell csinálni. Látják, hogy hogy mennek neki?

Az önkormányzati választások azt jelentik, hogy valamilyen módon az ellenzéki együttműködés fenn fog maradni. Hogy mindenhol jó embereket jelent-e ez, ezt nem tudom, de azt gondolom, hogy ennek most valódi alternatívája pár helyen lesz megyei jogú városokban, Budapesten nagy szinten nem látom.

Az ellenzéki együttműködés hogy fog megnyilvánulni? Közös lista lesz?

A választópolgárok intelligens emberek, az önkormányzati választásban a hat párt együtt fog indulni a legtöbb helyen, lesznek eltérések, az európai parlamenti választáson szerintem ideológiai, világnézeti listák lesznek, ahol az ellenzéki Orbán-kormánnyal kritikus választók ki tudják választani, hogy melyik a legszimpatikusabb ezekből.

Tehát az európai parlamenti választásra külön listákat, mostani érzése szerint csinálnak az ellenzéki pártok és főleg ideológiai viták alapján fogják eldönteni a választók?

Igen. Jó lenne, ha a választópolgárok látnák, hogy az ellenzéki pártok, például az LMP, gondol valamit a világról. Most beszélgettünk elég sokat, remélem, hogy azt hallották ki ebből a választópolgárok, hogy én gondolok dolgokat a világról.

De nemcsak két fő ideológia van Magyarországon, az Orbán-ellenesség meg az Orbán-mellettiség?

Vannak, akik ezt állítják. Van például egy újság, a 444, amely ezt mondja, csak az a baj, ha ezt a dichotómiát, ezt a szembeállítást képezzük le újra meg újra, akkor eddig négyszer jelentett kétharmadot. Tehát ez nem biztos, hogy jó. Orbán Viktor mentális problémát okozott az ellenzékben, mindig csak rajta keresztül látunk dolgokat.

Mindent hozzá mérnek.

Mindent hozzá mérnek, nem gondolnak végig dolgokat önmagában, és ez elveszi a gondolkodás képességét. Talán ezt kéne meggátolni. Talán azt kéne, hogy ne mondjuk ki Orbán Viktor nevét. Szeretnék mondani ellenzéki kollégáknak valamit, a Demokratikus Koalíció EP-listavezetőjének és a Momentum Mozgalomnak. Mind a kettő kiplakátolta Magyarországot, hogy a bérek meg az infláció. Ez egy nagyon fontos probléma, a magyar emberek jelentős része rosszabbul él, mint korábban az infláció miatt. Az Európai Parlament semmit nem tud csinálni az inflációval meg a bérekkel.

A 2019-es európai parlamenti kampányukban az európai minimálbér megjelent az LMP-nél.

Az európai minimálbér egy irányelv az Európai Parlamentben, annak legalább volt köze az európai parlamenti jogalkotási tervhez, persze nem fog megvalósulni, de legalább az Európai Parlament egy ráutaló magatartást csinált. De a pedagógusbéreket nem tudja az Európai Parlament megemelni, kedves Donáth Anna, ezt mindannyian tudjuk.

De ha az ellenzék elengedi azt, ami a választópolgár bőrén minden nap érződik, az inflációt például, akkor milyen más mondanivalója lehet még?

Az Európai Parlament egy konzultatív testület. Nem fogja a trappista sajt árát csökkenteni. Orbán Viktor mondhatja azt, hogy fideszes EP-képviselők a trappista sajt árát csökkenteni fogják, ha ezt mondják, akkor én azt fogom mondani, hogy ők hazudnak. Akkor is ezt fogom mondani, hogy hazudnak, ha ezt Donáth Anna mondja és akkor is ezt fogom mondani, ha más mondja, mert egyszerűen ez nem veszi komolyan a választópolgárokat. Nem csökken a trappista sajt ára az európai parlamenti képviselők miatt. Nem nőnek a bérek, nem egy parlamenti választás van. Arról döntünk, hogy az Európai Unió milyen irányba megy. Arról döntünk, hogy hány százalékos klímacélokat fogalmaz meg, arról döntünk, hogy kell-e valamilyen módon az Európai Unióban kiterjeszteni a nagyvállalatok adózását, vagy betiltjuk-e a méhgyilkos vegyszereket. Arról, hogy ne Orbán Viktor legyen a miniszterelnök, nem döntünk, arról, hogy a trappista sajt ára mennyi legyen, nem döntünk és arról sem döntünk, hogy kinek milyen bére legyen.

Az önkormányzati választás sem vihet közelebb ahhoz, hogy ne Orbán Viktor legyen a miniszterelnök? A nagyvárosokat, amikor ellenzék nyer, szokták ellenzéki tűzfészkeknek nevezni, maga a miniszterelnök mondta, azt nem szeretné, hogy ellenzéki tűzfészkek legyenek.

A jászberényi időközi választást valószínűleg azért nyerte az ellenzéki kolléga, mert biztos jó városvezető volt, nekem, mondjuk, ez merült föl először. Orbán Viktor hatalmát nem érzem, hogy nagyban megrengette volna, mert nem az volt a tétje, hanem az volt a tétje, hogy Jászberény városát ki vezeti és ebben döntöttek a választók.

Mostani meglátása szerint mi lesz Budapesten? Kinek a jelöltje lesz Karácsony Gergely főpolgármester?

Szerintem Karácsony Gergely, mint egy üledékes kőzet, marad a jelöltünk mindannyiunknak.

Mert nincs jobb? Mert az üledékes kőzet hosszú ideig ott aszalódik, és ez csak öt év volt.

Igen, Karácsony Gergely egy érdekes ember, most nem akarok ebbe belemenni részleteiben, de szerintem Budapesten nem Karácsony Gergely a lényeg, hanem az, hogy kik irányítják a fővárosi közgyűlési többséget. Minden kerületben, minden városban.

A polgármesterek.

Szerintem az ellenzéki polgármesterek nagy többsége jó munkát végzett kerületi szinten és ez a lényeg.

Újraindítják őket? Ebből következhet más?

Nem fog mindegyik újraindulni, de jelentős többségük újra fog indulni és szerintem vannak kifejezetten jók.

Milyen áron fog megmaradni ez a jelenlegi rendszer, ha ezt jónak látja?

Lesznek tárgyalások és a tárgyalásokon el lehet dönteni kompromisszumos módon. Szerintem a kerületi polgármesterek egy jelentős része kifejezetten jó. És ami azért is érdekes, mert nem könnyű nekik, a fővárosi önkormányzatokat alapvetően nem simogatta a kormány az elmúlt időszakban.

Mi lesz például Baranyi Krisztinával?

Baranyi Krisztina ezer százalék, hogy marad. Mi támogatjuk.

Mindenki egyetért benne?

Szerintem nem ért benne egyet mindenki, de a IX. kerületi polgárok jelentős többsége azt akarja, hogy Baranyi Krisztina maradjon, mert az egyik legjobb fővárosi polgármester és szerintem ezért maradni fog.

Az ország energiaellátásának van-e LMP-s receptje?

Nemrég volt egy beszélgetésem egy fosszilis energiához nagyon értő energetikai szakértővel, aki finoman sem LMP-s, aki azt mondta, hogy Magyarország teljes energiafüggetlensége nem tud megvalósulni a földrajzi adottságok miatt és ez egy utópia. Mire visszakérdeztem, hogy oké, nem tud teljesen megvalósulni, de nem mindegy, hogy 50 vagy 80 százalékban valósul meg. És azt mondta, hogy ez igaz, ez a tét. Milyen szinten próbálunk meg függetlenek lenni ebben a kérdésben.

Ha az oroszoktól függetlenek vagyunk, mert nyilván erről szól a történet, akkor kiktől leszünk függőek, ha fix energiafogyasztással számolunk?

A szélenergiához is a turbinát valahonnan be kell hozni meg a napelemet is valahol elő kell állítani. Tehát mi nem azt gondoljuk, hogy Magyarországból Észak-Koreát kell csinálni, ahol mindent magunk állítunk elő, mert nem lehet, de azért a szélenergia meg a napenergia itt van Magyarországon. És errefelé megy a világ.

Jó, de a világ az akkumulátorok felé is megy, és az LMP az akkumulátorgyárak ellen gyűjt aláírást.

Így van.

Hova fogjuk tenni azt a sok energiát, ha nem lesznek akkumulátoraink?

Azoktól, akik támogatják az akkumulátorgyártást, azt kérdezném, hogy jó, de hány? Ez már egy olyan megalomán méret, ami egy ekkora országnál tényleg teljesen elképesztő.

A lehető legtöbb. A kormány államtitkára azt mondja, hogy ezekért a gyárakért verseny van mindenütt.

Nem igaz. A jelenlegi, Magyarországon létező akkumulátorkapacitás a magyar igényre bőven elegendő. Ezeket, amiket építünk, nem a magyar autókba építjük. Ez a probléma, amit nem látnak szerintem a jobboldali honfitársaink. Ezeket az akkumulátorgyárakat a magyar vízkincs-összeszennyezéssel együtt azért építjük, hogy utána a német középosztálybeli ember le tudja cserélni az Audiját egy zöld rendszámos Audira.

Nem ez a kapitalizmus lényege, hogy exportra termelünk?

Szerintem kérdés, hogy mit áldozunk föl a gazdasági növekedésért. Ráadásul olyan gazdasági növekedésért, ami valójában nem tartja Magyarországon a pénzt. Megtermelik a magyar természeti erőforráson a pénzt, majd visszaviszik a profitot Kínába vagy Németországba.

Ne csináljunk akkumulátorgyárakat, vagy csak annyit, amennyi a mi autóinkba elég?

Most ami van, tök elég.

Hosszú ideje napirenden tartja az otthongondoskodás és az otthonápolás témáját, évekkel ezelőtt kezdte, még egy fideszes javaslatot is benyújtott, csak a dátumot változtatta meg. Van bármilyen előrelépés ebben az ügyben?

Ebben az ügyben már volt előrelépés, a gyermekek otthongondozási díját az otthonápolási kampány miatt növelték meg a minimálbér szintjére. Sajnos ez nem vonatkozik azokra, akik nem gyermeküket gondozzák otthon, de véleményem szerint ebben is lesz előrelépés. Ma beszéltem egy emberrel, akinek a nagynénje meg a nagynénje férje gyermektelen pár. Három évvel ezelőtt bejelentkeztek egy idősotthonba és azóta romlott az állapotuk és nem tudnak bekerülni, mert így is ötvenedikek a listán. Ez a magyar valóság.

De miért a végén kezdte? Az otthonápolás meg az idősotthon, az az életünk vége. Az összes többi előtte annyira flottul megy? Vagy ez a legkönnyebb, amit meg lehet fogni?

Nem, erről nem beszél senki más. A demográfiai folyamatokról folyamatosan beszél a kormány, hogy csinálj sok-sok gyermeket, de azzal, hogy egyre tovább vagyunk idősek, egyre több évet kell majd gondoskodás mellett önellátásra képtelenül eltöltenünk és ez egyre több pénzbe fog kerülni, nem csinál semmit. Lehet, hogy ebbe nem szép dolog belegondolni, de valakinek bele kell gondolni, mert ez egy súlyos társadalmi probléma.

Az nem megoldás, hogy a leszármazók felelősségévé tenni a szüleik eltartását?

Nem, mert először is nem büntetjük a gyermektelen embereket. Semmivel nem érnek kevesebbet, mint a gyermekkel rendelkező emberek, ugyanúgy megérdemlik azt, hogy tisztes öregkoruk legyen. A másik az, hogy akiknek gyermekük van, ott sem életszerű.

Öngondosodás semmilyen szinten nem jöhet szóba?

De hogy tud valaki a kezdődő demenciával öngondoskodni?

Fiatalabb korában biztosítást köt arra. Ördögtől való gondolat?

Az a biztosítása, hogy befizette. Miért fizetjük akkor a szociális hozzájárulást meg az szja-t? Kifizettünk egy nagyon nagy adót azért, hogy később, amikor már nem tudunk termelni, kifizessék nekünk. Ez a jóléti állam alapja.

A teljes rendszer átalakításra szorul ön szerint, vagy csak kapacitást kell növelni meg pénzt?

A legfontosabb, hogy az otthonápolási díj és a szektorban dolgozók bére nőjön. 2019 óta minden évben jelentősen nőtt az átlagéletkor a szociális szektorban dolgozóknak. Nem fog maradni senki. Szerintem ez egy ugyanakkora probléma, mint az oktatás, ez mégsem került be a Momentum szerint abba, ami miatt nem kéne EU-s pénzeket kapni, pedig pont annyira fontos.

Mennyire legyen az ára az otthonápolásnak?

A minimálbér szerintem jó.

A minimálbérből, ha valaki nem tud dolgozni mellette, akkor otthon sem fog tudni megélni.

De azért nem mindegy, hogy valaki minimálbért kap vagy 48 ezer forintot.

A vitákban elhangzott, hogy visszaélésekre ad okot. Kihez tenné az elbírálás ügyét?

Még a Czibere államtitkárság alatt 2013-ban vizsgálták az otthongondozási díjnak a hasznosulását, a magyar segélyezési rendszer egyik legpontosabb megállapított segélyezése, amúgy meg van egy nagyon rigorózus felülvizsgálati eljárás. Aki ezzel visszaél, azt meg kell büntetni.

Ez az egy előrelépés történt eddig? Akkor most ezt folytatja tovább?

Történt más előrelépés, de ezt fogom folytatni, ameddig a kövér nő énekel.

De ez hoz szavazatot az LMP-nek a konyhára? Vagy hoz Ungár Péternek egy következő választáson?

Nem tudom, ezt az ügyet folytatni fogom a következő időszakban, ameddig van rá lehetőségem.