Voltak ugyan kisebb megszakítások a nyári időszakban, de igazából majd csak most kezd éledezni a turisztikai forgalom. Mi lehet ennek az elmúlt bő egy esztendőnek a mérlege?

A pandémia leginkább a turizmust érintette, és azon belül is az utazási irodákat különösen súlyosan, mert alapvetően a nemzetközi piacon tevékenykednek. Hiába enyhítettek esetleg az utazási korlátozásokon, azért abban a pillanatban a turista még nem fog elindulni. Az utazási irodai szektor rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett el az elmúlt évben. Végeztünk kimutatást a tagjaink körében, és a 2019-es rendkívül sikeres esztendő után a forgalom 80-90 százalékos csökkenésével számolhattak az utazási irodák.

A forgalom-visszaesés azzal is együtt járt, hogy utazási irodák, utazásszervezők megszűntek, ennek következtében voltak a munkájukat elveszítő utazási szektorban dolgozók is?

Pontos számot tudok mondani: 2019. december 31-én 989 bejegyzett utazási iroda működött Magyarországon, most nagyságrendileg 950 van. Gyakorlatilag alig csökkent az utazási vállalkozások száma, de nagyon sok utazási vállalkozás hibernálta magát, felfüggesztette a tevékenységét. És van még egy nagyon beszédes szám, ez pedig az utazásszervezőknek a száma, 2019. december 31-én ez 410 volt, most pedig 220. Beszéltem sok kollégával, és várják azt, hogy élénküljön a kereslet, és akkor nyilvánvalóan majd megkérik ismét az engedélyüket. 2019 végén nagyságrendileg 4500 ember dolgozott az utazási irodai szektorban, ez a szám most körülbelül 2800. A turizmuson belül az utazási irodák a leginkább és a legvégsőkig meg akarták akarták tartani a munkavállalóikat, és ennek az a magyarázata, hogy az utazási irodai tevékenység rendkívül szerteágazó. Ismerni kell az egész világ turisztikai infrastruktúráját, plusz nagyon szerteágazó adminisztratív, adózási és számviteli szabályokat is rejt a háttérben a szakma, az utazási irodások ezért nagyon törekedtek arra, hogy ameddig csak lehet, megtartsák a munkavállalóikat. Azért azt tudni kell, hogy a legtöbb munkavállalót nem nyolc órában foglalkoztatták a járvány idején, hanem hat vagy négy vagy gyakran két órában.

Az elmúlt időszakban voltak különböző, munkahelymegtartáshoz kapcsolódó támogatások. A szövetség tudott annak érdekében lobbizni, hogy elérhetők legyenek ezek a támogatások?

Igen, a MUISZ nagyon keményen lobbizik a szakma érdekében. 2020 tavaszán volt négy hónap, amikor az utazásipari szektor is részesült a bértámogatásban és a járulékfizetési kedvezményben, és a tavalyi őszi lezárásokat követően, decembertől már az utazási irodáknak a jelentős része ugyancsak részesülhetett ezekben a támogatásokban.

Volt még egy talán fontosnak mondható tényező, hogy a vagyoni biztosítékot csökkentették ötven százalékkal. Ez milyen a mértékben segíthetett az utazási irodák fennmaradásában?

A lobbitémáink között kiemelt feladat volt a vagyoni biztosíték csökkentése. Kevés olyan szektor van a turizmuson belül is, amely rendelkezik fizetésképtelenség elleni csődbiztosítással. A vagyoni biztosíték megállapításánál három év árbevételi adatát kell vizsgálni, és a három év árbevételéből a legmagasabb az alapja. 2019-ben rendkívül sikeres, jó évet zárt a magyar turizmus, 2020 őszén sikerült elérnünk hosszas lobbizás után, hogy a 2019. évi árbevétel 50 százaléka lett a vagyoni biztosíték alapja. Ez nyilvánvalóan sokat segített az utazási vállalkozásoknak.

Ha visszatekintünk az elmúlt esztendőre, a tavaly nyári időszakban azért volt egy lélegzetvételnyi szünet. Főleg a belföldi turizmusban erősödött a kereslet, de azért az utazási irodák számára jelentett ez egy átmeneti könnyebbséget?

A belföldi turizmusban kevésbé van szerepük az utazási irodáknak, az utas könnyen fel tudja hívni a szállodát vagy valamilyen online foglalórendszeren keresztül le tudja foglalni magának a nyaralását. A tavaly nyári szezon így csak csekély könnyebbséget jelentett az utazási irodáknak. Július 1-jével beindult végül is a charterszezon, de július 15-én az országok karanténkötelezettség szempontjából három kategóriába kerültek átsorolásra, és ez jelentősen leszűkítette az elérhető országok listáját. Nagyon rövid szezon volt a magyar utazási irodáknak, leginkább Görögországba tudtak indítani az irodák járatot, jóval kevesebbet, mint az előző évek azonos időszakában.

A mostani nyárra üdülésüket tervezők közül nagyon sokan továbbra is belföldi szálláshelyen tervezik eltölteni a nyári szabadságukat. Ennek ellenére optimisták lehetnek az utazásszervezők, utazási irodák?

Az utazási irodáknak muszáj optimistáknak lenniük, a kollégák tervezik a nyári utazásokat. Én is olvastam a felméréseket, hogy a lakosság körülbelül 65 százaléka az idén is belföldi nyaralást tervez. Mindazonáltal nekem az a személyes véleményem, ahogy egyre több lehetőség nyílik különböző országokba utazniuk a magyar utasoknak, úgy az arány el fog ez tolódni külföld utazások felé.

Azért kevesebb charterjáratot kötnek le, kevesebb desztinációt kínálnak az utazóknak?

Igen, a 2019. évi kapacitásnak körülbelül a 40 százalékát kötötték le az utazási irodák jelen pillanatban az óvatosság elve alapján. Azt látjuk, hogy a német utazásszervezők jelentős számban kötnek le kapacitásokat, ezért is javasoltuk mindenkinek, hogy éljen az utazási irodák által ajánlott előfoglalási kedvezményekkel. Az utazási irodák aztán ahogy nő a kereslet, úgy igyekeznek hozzáigazítani a kapacitásokat.

A nyári előfoglalások milyen képet mutatnak?

A 2020-as január-februári előfoglalási számoknak – akkor még nem számoltunk azzal, hogy pandémia fog végigsöpörni a világon – jelen pillanatban körülbelül a harminc százalékával rendelkeznek az utazási irodák, de azt gondoljuk, hogy érkeznek még újabb foglalások az utazási irodákhoz.

Hogyan tudják egyáltalán megtervezni azt, hogy hova indítsanak járatokat, hova szervezzenek nyaralásokat, mit kössenek le?

Van tapasztalatunk arról, hogy hova szeretnek utazni a magyarok a nyári időszakban, a klasszikus tengerparti üdülőhelyeket tudom mondani: Horvátország, Görögország, Törökország, Olaszország, Spanyolország, vagy mondhatom az észak-afrikai országokat is, mint Egyiptom, Tunézia és Marokkó. És pandémia ide, pandémia oda, ebben nagyon nagy változás sincs, a legnagyobb számban ezekbe az országokba utaznak. Az óvatosság elve alapján az irodák úgy tárgyalnak a szolgáltatókkal, hogy igyekeznek minél rugalmasabb feltételeket elérni.

Erős az utazási kedv az emberekben, még ha nagyon sok aggodalom is rakódik rá. Vajon ez erősödhet is a következő időszakban?

Meggyőződésem, hogy igen. Mi decemberben érzékeltük azt, hogy az utasoknak már olyan szintű bezártságérzésük van, hogy akárhova, de szeretnének elutazni. Akik megengedhették maguknak, az első negyedévben hova utaztak? Az úgynevezett egzotikus úti célokra: a Maldív-szigetekre, Dubajba, Zanzibárba, a Seychelles-szigetekre, és szerencsére nem igazán hallottunk olyanról, hogy bárki is megbetegedett volna.

Oda gond nélkül lehetett utazni és utazást szervezni?

A PCR-teszt nyilvánvalóan szükséges volt bármelyik úti cél esetében. Már a pandémia előtti időszakban is egyértelműen azt tapasztaltuk, hogy nagyon sokan visszatértek az utazási irodákhoz. A megváltozott geopolitikai környezetben nagyon sok utas azt mondta, hogy annyi bizonytalanság van a világban, hogy igenis, ha ő külföldön tartózkodik és bármi történik vele, akkor legyen egy telefonszám, legyen egy utazási tanácsadó, akit fel tud hívni, akihez segítségért tud fordulni. És most is azt láttuk, hogy nagyon sok utas igényelte a segítségünket, ugyanis folyamatosan változtak az egészségügyi és a beutazási szabályok. Volt olyan, hogy az utas kint tartózkodott külföldön, és akkor kellett értesíteni és módosítani valamit az utazásán, mert az az adott ország megváltoztatta a szabályait. A biztonság igénye az elmúlt években nagyon felértékelődött, és ez most így is lesz, ezért értékelődik fel az utazási irodáknál a szaktudás és az, hogy az utazási iroda folyamatosan monitorozza a szabályokat. Az utazási iroda addig követi az utasát, amíg az utas vissza nem tér Magyarországra.

Azt, hogy hol és milyen oltásokkal, igazolásokkal lehet beutazni, folyamatosan nyomon kell követniük az irodáknak?

Mindenképpen. Érdekes, ahogy megváltozott a mi szakmánk, a pandémia előtt az volt a legfontosabb egy utazási iroda életében, hogy rendelkezzen nagyon részletes termékismerettel. Most emellett felértékelődött és ugyanolyan fontossá vált az egészségügyi és a beutazási rendelkezések ismerete és folyamatos nyomon követése. Két jelentős lépés is történt. Az egyik, hogy április 30-tól ha egy magyar állampolgár külföldre utazik és rendelkezik védettségi igazolvánnyal, akkor a hazatérését követően nem kell karanténba vonulnia. A másik, hogy a külügyminisztérium folyamatosan tárgyal külföldi országokkal és bilaterális egyezményeket köt a két ország védettségi igazolványainak a kölcsönös elfogadásáról. Amire viszont nagyon várunk, hogy az unión belül azok az állampolgárok, akik rendelkeznek védettségi igazolvánnyal, szabadon utazhassanak.

Gondot jelenthet utazásszervezőknek is és utazóknak is, hogy van egyfajta különbségtétel az oltások között. Horvátország, Görögország bejelentette, hogy elfogadja a védettségi igazolványt, Törökországgal is született egy kétoldalú megállapodás, de például Ausztria a keleti vakcinák közül már elfogadja a kínai vakcinát, az orosz oltást továbbra sem, és Olaszország is szintén bizonytalan. Ha most bekopogtatok az önök utazási irodájába, és azt mondom, hogy júliusban szeretnék a két orosz oltásommal Szicíliába utazni, akkor vajon nehézségekkel kellene szembesülnöm?

Mit tud csinálni most egy utazási iroda? Lefoglalja a szolgáltatásokat úgy, hogy ha ne adj ég, júliusig nem változnának a szabályok, akkor legyen lehetőség a befizetett összeg visszatérítésére. Most minden a rugalmasságról szól, nyilvánvalóan nem minden külföldi partner együttműködő, de sokan igen.

Van arról már információ vagy megállapodás, hogyan történik ezeknek az oltásoknak vagy a védettségi igazolásoknak az ellenőrzése?

Még mi is most gyűjtögetjük ezeket az információkat, de nyilvánvalóan a repülőtereken és az országhatárokon történik ezeknek az ellenőrzése.

Szükség lehet egyfajta kampányra az utazók és a turisták visszacsábítására, jöhetnek kedvezmények, engedmények, vagy ez most nem nagyon fér bele az utazási irodáknak?

Ezt nem nagyon tudom megjósolni, mert nagyon nagy kérdés az, hogy milyen lesz az utazási kedv. A magyar utazási irodák is vissza akarják csábítani az utazókat, tehát semmiképpen ne számoljunk nagyon drasztikus, magas árakkal. Ezt majd az előttünk álló hetek eldöntik.

Most már az utazási irodákat jogszabály is kötelezi az úgynevezett teljes ár feltüntetésére. Ez utas és utazásszervező közötti bizalmi viszony alapja kell hogy legyen?

A Magyar Utazási Irodák Szövetségének volt a kezdeményezése a teljes ár alkalmazása. Mi ezt egy fontos fogyasztóvédelmi kérdésnek tartjuk. Ne legyen a különböző költségeknek az ára szétdarabolva, hanem az utazni vágyó egy összegben lássa azt az árat, amelyet be kell fizetnie ahhoz, hogy részt tudjon venni az utazáson. Nyilvánvalóan vannak olyan összegek, amelyeket nem kell kötelezően igénybe venni. Mondok egy példát: egy tengerparti nyaralásnál az alapár lehet a hegyre néző szoba, a tengerre néző szobáért viszont felárat kell fizetni. Ezt egy bizalomerősítő döntésnek gondolom.

Korábban egyfajta taktika lehetett egyes utazási irodák részéről, hogy nem a teljes árat tüntették fel?

Ez nem az utazási irodáknak volt a trükközése, csak átvették ezt konkrétan a légitársaságoktól. A légitársaságok voltak azok, amelyek úgy hirdették meg az áraikat, hogy a repülőjegyár egy bizonyos összeg és a repülőtéri illeték egy másik. Egészen érdekes és torz árakkal jelentek meg a piacon. Aztán jött a jogszabály, amely a légitársaságokat kötelezte arra, hogy ők egy összegben tüntessék fel az áraikat, és ezt követte most már az utazási irodáknak is a gyakorlata.

A Szép-kártyának a belföldi turizmus szempontjából van nyilván jelentősége, de az utazási irodák szempontjából ez milyen lehetőséget jelent?

Most már az utazási irodák is teljeskörűen el tudják fogadni a Szép-kártyát egy belföldi szállásfogalásra is, és mind a három zsebből tud fizetni az utas, ha utazási irodánál foglalja le a belföldi szállását. Nem ez a fő tevékenységük az utazási irodáknak, hiszen mi inkább a nemzetközi utazásokra specializálódtunk, de ebben a nehéz helyzetben ez is valamennyi segítség tud lenni az utazási irodáknak.

Említette, hogy ezerhez közelít az utazással foglalkozó kisebb-nagyobb vállalkozások száma Magyarországon. Nem sok ez egy viszonylag szűk 9-10 milliós piacon?

Ezt a kérdést gyakran felteszik nekem, de úgy tűnik, hogy nem, hiszen ez a szám évek óta ennyi. 1990 és 1996 között gomba módra szaporodtak az utazási irodák Magyarországon, mindenki mindenfajta képzettség, tudás és tapasztalat nélkül is tudott utazási irodát nyitni, több mint háromezer utazási iroda volt abban az időszakban. Aztán amikor 1996-ban szigorították az utazási irodák működését, akkor csökkent le 1000-1200-ra az irodák száma, és azóta folyamatosan 1000 körül van a működő utazási irodáknak a száma. A másik kérdés, amit gyakran feltesznek nekünk, hogy most, amikor az interneten az utas saját magának meg tudja szervezni az utazását, egyáltalán szükség van-e utazási irodára. Én gyakorló utazási irodásként azt látom, hogy nagyon. Nyilvánvalóan a XXI. század elején az utazási irodáknak választ kell adniuk a megváltozott digitális környezetre, és olyan utazásokat kell megszervezniük, amelyeket az utasok saját maguknak nem vagy csak nehezen tudnak megszervezni.

Az elmúlt években nem nagyon voltak utazási irodai csődök, talán a Thomas Cook volt 2019-ben. Tisztulóban van az utazási irodák piaca?

Ha összevetjük az utazási irodai szektorban bekövetkező csődöket a gazdasági élet más területén bekövetkezők számával, akkor jóval kevesebb a csődök száma.

Csak ez látványosabb, mert látjuk a hírekben a görög szigeten rekedt magyar családot panaszkodni.

Pontosan erről van szó. Egy utazási irodai csőd egyszerre érint nagyon sok embert, de eddig soha senki nem rekedt külföldön, hiszen az utazási irodai vagyoni biztosítékrendszer megóvja a turistákat, minden magyar utast a biztosítótársaságok hazahoznak. Magabiztosan tudom kijelenteni, hogy azok az utasok vannak a legnagyobb biztonságban, akik utazási irodán keresztül foglalják le az útjukat. Például a légitársaságok nem rendelkeznek csőd elleni biztosítással, az utazási irodák viszont igen.