Mi fog történni, amikor az allergiaszezon, a pollenszezon összefut a koronavírus-járvánnyal?
Ez egy nagyon jó kérdés, mert most már megjelentek a szokásos tavaszi pollenek. Ez a pollenkérdés a Coviddal összefüggésben sokfele a világon fölmerült, és olyat tapasztaltak, hogy a virágpor úgy befolyásolja a felső légutaknak a védekezőképességét, hogy a Covid-vírus könnyebben megtapad és könnyebben fertőzik. Magyarul: ha valaki magas pollenszámú területen van, akkor nagyobb a rizikója annak, hogy Covid-fertőzést kapjon, mint annak, aki nem a pollenes területen jár.
Arra is igaz ez, aki egyébként nem allergiás arra a fajta pollenre?
Igen, de ha valaki még ráadásul egy konkrét pollennel szemben érzékeny, akkor az egész biztos, hogy a nyálkahártya sérülése vagy az ödémája a védekezőképességét rontja.
Mit csinál a virágpor a nyálkahártyával?
Ezt még senki sem tudja. Bizonyos sejteknek a működését ronthatja, amelyek az immunológiájában szerepet játszanak.
A virágpor másként viselkedik, mint, mondjuk, az egyéb levegőszennyezés? Mondjuk a szálló por?
Az alapvető különbség, hogy a környezetszennyezés mindenkit, minden nyálkahártyát károsíthat. Ha pollennel találkozik egy nem allergiás ember, akkor a nyálkahártyáján különösebb dolog nem történik. A legközelebbi orrfújásnál vagy tüsszenésnél kifújja az orrából. Ha valaki allergiás, akkor azonban az allergiás náthának a tünetei jelennek meg nátha.
Az van a legrosszabb helyzetben, aki egyébként allergiás és még találkozik is a virágporral?
Igen, ez a legrosszabb változat. Amivel védekezni lehet, az a helyi gyulladáscsökkentés, amiben a szteroidoknak van igazából komoly szerepük. Akinek allergiás náthája van és találkozhat a Covid-vírussal, nem kell attól félni, hogy a lokális szteroid csökkentené a Coviddal szembeni ellenálló-képességét.
Egy átlagos ember, aki nem pollenallergiás, meg tudja ítélni érzésre a saját nyálkahártyájának az állapotát?
Egyet tud érezni az ember, ha bármilyen okból kifolyólag ödémás, tehát duzzadt lesz a nyálkahártyája, akkor a légutaknak az áteresztőképessége csökken. Aki allergiás gyakran, akkor nagy valószínűséggel azt mondhatja, hogy igen, ez az ismert allergiámnak egy része. De előfordulhat más is, leginkább valóban vírusfertőzések, amelyek a nyálkahártyát károsítják.
Akinek folyik az orra, ésnem covidos, az nagyobb veszélyben van ilyenkor a pollenszezon közepén a Covid-fertőzéssel szemben?
Az orrfolyás mégiscsak egy gyulladásos tünet már, és ez mint nyálkahártya-probléma, azért csökkenti a Coviddal szembeni ellenálló-képességet.
Látott-e már arra adatot, hogy az allergia kezelésére szolgáló gyógyszerek a feltételezett védőoltásokkal hogy fognak együttműködni?
A Covid-helyzet romlik, és ha esetleg nem is működnek együtt az allergiagyógyszerek és a Covid-terápia, ebben a szituációban mindenképpen a Covid-terápiának kell elsőbbséget adni. Hogy rontanák egymás hatását, arról soha nem írt senki. Ha valaki attól fél, hogy esetleg az allergiaterápia kevésbé hatékonnyá teszi a Covid-fertőzésnek a terápiáját, akkor nyugodtan hagyja el egy ideig az allergiaterápiát, legfeljebb az allergiás tüneteinek egy része elő fog jönni.
Lehet-e az embernek a saját immunrendszerét tudatosan erősíteni? Vitaminok, nyomelemek, táplálkozás?
Az immunrendszerünk egy átlagos szituációban pontosan úgy teljesít, mint amire a szervezetnek szüksége van, de nagyon sokszor ezt az átlagos helyzetet az ember már nem tudja elérni, vagy pedig a környezeti szituáció olyan, hogy nem is lehet az átlagos, békés immunológiai helyzetet fönntartani. Általánosságokat lehet csak mondani, amelyek, ha nagy populációt vizsgálunk, valóban javíthatják az immunrendszernek a működését, de ebből sajnos az nem következik, ha valaki ezeket a jó tanácsokat betartja, garantált legyen az, hogy az immunrendszer működése följavuljon, és soha többet ne legyen semmiféle fertőzésnek a célpontja. Néhány dolog van, amire érdemes odafigyelni rá, például a túlsúly az immunrendszer működését gyöngíti.
Mi a túlsúly?
A 10-30 százalék fölötti plusz súly az, amire ezt határozottan állítják. 130 százalék felett minden más tényező is szerepel, aki akár 50 százalékkal a kívánatos testsúlya fölött van, annál már nem az a lényeg, hogy ebből az ő immunrendszere hogy jön ki, mert egy csomó más szervének a működése is rosszabb.
A túlsúlyon kívül betegségek, amiket az ember nem feltétlenül tud maga befolyásolni, ronthatják az esélyeinket? A cukorbetegséget szokták példaként említeni.
A legtöbb nagy, populációt érintő betegség, mint például a hipertónia, a cukorbetegség vagy a mozgásszegénység, önmagában is az immunrendszeri védekezést gyöngítik. Most nagyon sok negatívumot mondtunk, és fölmerül az emberben, hogy akkor végül is mit lehet csinálni? Könnyű azt mondani, hogy ezt ne csinálják vagy azt ne csinálják, de ha nem tudunk semmiféle alternatív jó ajánlatot mondani, akkor lényegesen kisebb a visszatartó ereje.
Nem világos, hogy mi a jó pálya? Távolságot kell tartani, fel kell venni az oltást, maszkot kell viselni, nem?
A legegyszerűbb persze azt csinálni, hogy valaki magára zárja az ajtót, és másfél éven keresztül eszik, hallgatja a rádiót, meg aggódik, de azonkívül semmi mást nem csinál. Én még olyan emberről nem hallottam, aki ezt hosszabb távon valamilyen pszichés sérülés nélkül meg tudta volna csinálni. Ha végiggondoljuk a mostani életnek a kapcsolatigényét, a gyorsaságát, a mozgékonyságát, a változékonyságát, hogy ezt nemcsak gyereknek, de felnőttnek is nagyon nehéz hosszú távon tűrnie, és biztos vagyok benne, hogy ez hosszú távon nem működik.
Van javaslata, hogy mégis mit lehetne csinálni, ha egészen eddig arról beszéltünk, hogy mi az, amit ne csináljunk?
Igen. Az egyik a személyes kör megvédése. Mindenképpen hordjon olyan maszkot, amelyik kiszűri lehetőség szerint az összes szóba jövő károsító anyagot a levegővételnél. A másik, hogy ezt a minimum másfél-kétméteres távolságot tartsuk. Ezek érnek valamit. A személyes, vírustávoltartó védelmen túl a védőoltás lenne az, amit mindenkinek föl kellene vállalnia. Magyarországon nagyon szépen megy föl a beoltottaknak a száma, és talán egy olyan jó negyedév múlva elmondhatjuk, hogy a nyájimmunitásnak a darabszám szerinti feltétele meglesz. Aki ezt nem csinálja, annak egy dolog marad, a rettegés. De azt ajánlom a legkevésbé mindenkinek.
Milyen immunrendszert akarjunk most magunknak? Mert az elmúlt egy évben azt is megtanultuk, hogy az sem jó, ha az immunrendszerünk túlreagál.
Valóban, az immunrendszerünknél az egyik probléma az, hogy nagyon szelektíven pontosnak kell lennie. Ha olyan anyagokkal szemben is képez reakciót, amelyek a saját szervezetének a részei, akkor jönnek az autoimmun betegségek, amelyek akár életveszélyesek is lehetnek, de legalábbis a normál életvitelt hosszú távon, gyógyszer nélkül gátolhatják.
Van olyan állapotban a tudomány, hogy meg tudja mondani egy utcáról besétáló embernek, hogy az ő immunrendszere milyen?
Elbeszélgetve vele, az adatok alapján ezt meg lehet mondani. Ha valakinek nincsenek visszatérően lázas állapotai, nincsenek ízületi fájdalmai, nem voltak a korábbiakban visszatérően különböző fertőzéses megbetegedései, normálisan táplálkozik, aktív életet él, és nincsen semmiféle tünete, é egy ilyen emberre rá lehet mondani a megfelelő valószínűséggel azt, hogy az immunrendszerének a működése is a normális határok közé esik.
Tehát nagy valószínűséggel aki úgy érzi, hogy eddigi életét simán abszolválta különösebb kanyarok meg bajok nélkül, annak valószínű, hogy az immunrendszere is rendben van?
Én a leghatározottabban úgy gondolom, hogy ezt elmondhatjuk, de hozzátéve azt a szempontot, hogy ez természetesen arra a szituációra vonatkozik, amikor az addigi életfeltételeiben a továbbiakban sincsen nagyon nagy változás. Ha egy egészséges ember megkap valamilyen betegséget, előfordulhat, hogy az immunrendszerének a működése károsodik, és egyáltalán nem biztos, hogy tökéletesen helyre tudja hozni. Ez a normális immunrendszer átlagos, egészséges körülmények között az embert évtizedeken keresztül elkíséri.
Ha az ember immunrendszere az életkora előrehaladtával tapasztalatokon megy át és tanul, akkor valószínűleg a gyerekek ebből kevesebbet tudnak hasznosítani, akkor miért van az, hogy a gyerekeket a Covid legalábbis az első hullámban kevésbé támadta meg?
Igazából jó válaszunk nincsen. Az egyik talán az lehet, hogy a gyerek immunválasza valamivel gyorsabban reagál egy ilyen típusú vírusfertőzésre, mint a felnőtté, kevesebb olyan tényező érte még az életében, amelyik az immunrendszer működésének a károsítója, és ezért el tudom képzelni, hogy ez a rugalmasság segíti abban, hogy egy ilyen fertőzésnek kevésbé legyen az áldozata vagy az érintettje.
A védőoltások megedzik az immunrendszert? Vagy mit csinálnak vele?
A védőoltás egyfelől a közvetlen fertőzésnek a tüneteit és a lehetőségeit csökkenti. Nagyon gyorsan ki tudnak alakulni azok a sejtek, amelyek egy baktériummal vagy egy vírussal szemben speciálisan immunválaszt tudnak kialakítani. Enne a kialakulása már három-négy nap alatt elkezdődik. De ez csak egy része a dolognak, miután annyira gazdaságosan működik az immunrendszerünk, hogy arra is fölkészül, hogy egy konkrét fertőzésfajta nemcsak egyszer érheti az embert, hanem az életének más szakaszaiban is. Ha viszont az immunrendszerben kialakul az a kettős funkció, hogy egyfelől az aktuális fertőzést győzze le, másfelől ennek a tanulságait le tudja vonni, akkor azt a fertőzést eleve sokkal jobb eséllyel és sokkal gyorsabban és sokkal nagyobb erővel tudja lokalizálni és megsemmisíteni. Ezeknek a memóriasejteknek két tulajdonságuk van, az egyik az az, hogy békésen, évtizedekig meg tudnak az ember csontvelejében vagy egyik-másik nyirokcsomóban maradni anélkül, hogy aktiválódnának, de ha történetesen egy ilyen fertőzés később kialakul, akkor a jól működő immunrendszer húsz-harminc évvel később is elkezd reagálni. Az más kérdés, hogy talán egy picit lassabban, de határozottan ezt a funkciót egy jól működő immunrendszer mégiscsak tudja.
A memóriasejtjeink fognak-e működni egy következő koronavírus-járványnál, vagy újabb oltásokat kell rá fejleszteni?
A jelenlegi adatok azt mutatják, ha valaki túlesett a koronavírus-fertőzésen, akkor átmeneti védettséget szerez, néhány hónapon keresztül valóban ki lehet mutatni antitesteket. Ez a védettség kilenc hónap és egy év közötti időben végül is annyira lecsökken, hogy egy következő esetleges fertőzésnél nem működik olyan agresszívan az immunrendszer, hogy ezt el tudja hárítani. Ha egy konkrét populációban benn marad ez a vírus, akkor lehet, hogy a memóriasejteknek az aktivitása, a mennyisége növekedni fog, jobban megtanulja a szervezet azt, hogy egy olyan kórokozóval szemben védekezzen. Én úgy gondolom, hogy ez a védettség a későbbiekben a Covid-vírussal szemben fokozódni fog.
Mindig lesz több, de nem járványos mértékű megbetegedés és az életben fogja tartani az ellene való populáció szintű védelmet?
Ez is az egyik lehetőség, de hogy biztosra menjünk, ezért csináljuk a védőoltásokat. Ha ez egy ritka vagy nem nagyon fertőző kórokozó, akkor nem biztos, hogy érdemes vele szemben védőoltást kidolgozni. A védőoltások szempontjából nagyon változatos, hogy melyik országban mi az alapimmunizálás és hányféle egyéb védőoltást adnak be. Érdekes módon, ha nagyon túl vannak oltva már gyerekkorukban az emberek, akkor az immunrendszer működése minthogyha kevésbé lenne teljesítőképes felnőttkorban és új antigénekkel szemben. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a memóriasejteknek a tartalékai sem kimeríthetetlenek.