A korábbi választáshoz képest jóval többen éltek az Egyesült Államokban a korai szavazás lehetőségével. Mit mutatnak a számok?

Október 28-ig (ekkor készült az interjú – a szerk.) körülbelül már 70 millióan szavaztak, ez döntő többségében levélszavazás, a többiek pedig az úgynevezett korai szavazással éltek. Jóval magasabbak a számok, mint 2016-ban volt, és ennek a fő oka a Covid-19, nagyon sokan el akarják kerülni azt, hogy sorba álljanak, ezért élnek ezekkel a lehetőségekkel.

Két fő lehetősége van az előzetes szavazásnak, a levél, meg a korai személyes. Hogy működik a rendszer?

Azzal kezdődik az egész, hogy 18 év a korhatár a szövetségi választásokon. A második nagyon fontos dolog, hogy regisztrálni kell ahhoz, hogy valaki szavazhasson. A regisztráció különböző módokon történhet, ez még mindig nem igazán működik, a 2016-os adatok szerint a választóképes lakosság körülbelül egynegyede nem is regisztrált, tehát bő 50 millió emberről volt akkor szó. Ha valaki regisztrál, az előfeltétel, hogy elmenjen szavazni, de ettől még nem mennek el nagyon sokan. Utoljára Amerikában 1968-ban voksolt több mint 60 százaléka azoknak, akik jogosultak szavazni. A korai szavazást általában 45 nappal korábban teszik lehetővé sok helyen. Egyes helyeken meg kell indokolni, hogy miért akar valaki korán szavazni, a többi helyen, döntő többségben nem kell megindokolni. A levélszavazásnál háromfajta alapvető kategória van. Az államok egy részében automatikusan kiküldik minden szavazásra jogosultnak az űrlapokat, más helyeken jelezni is kell, hogy kéri valaki, míg a harmadik esetben meg is kell indokolni, hogy miért. A következő kérdés, hogy meddig kell ezeknek a levélszavazatoknak beérkezniük. Egyes helyeken megkövetelik, hogy a szavazás napjáig, máshol elég, ha a szavazás napjáig feladják. Egyes helyeken már akkor megkezdik a levélszavazatok összegzését, amikor beérkeznek, más helyeken pedig csak az után kezdik meg, hogy személyesen leadták a szavazatukat az emberek. Ennek megfelelően van olyan állam, amelyik egészen november 23-ig elfogad levélszavazatokat. Ahol nagyon szoros a küzdelem, ott november 23-ig nem lehet majd tudni, hogy milyen eredmény született. Tehát a sok levélszavazat miatt elképzelhető, hogy november 3-án éjjel nem tudjuk azt, hogy ki az amerikai elnök, mert nagyon sokat számíthatnak az úgynevezett csatatér vagy billegő államokban.

A levélszavazatok, illetve a korán leadott szavazatok több mint 70 milliós tömege a teljes amerikai választójogosult népességhez képest mekkora?

A szavazásra jogosultak száma 255-260 millió körül van, de 70 milliót nem ebből kell számolni, mert például 2016-ban a 250 millió emberből mindössze 138 millió adta le a szavazatát. Ha 150-160 millió szavazat lesz, akkor olyan kétötöd, amennyi szavazat eddig beérkezett.

Látja-e valaki az Egyesült Államokban, hogy ez a 70 millió levélben, illetve személyesen leadott szavazat melyik jelölt győzelmét vetíti előre?

A felmérések szerint a demokraták azok, akik inkább levélszavazattal élnek. Ha megszámolnák, akkor valószínűsíthetően a demokrata jelölt vezetne akár jelentősen is. A személyes szavazás meg inkább a republikánusok körében népszerű. Lehetséges, hogy ha összeszámolnánk a 70 millió szavazatot, egyértelműen Joe Biden kerülne ki győztesen, ha viszont összeszámoljuk a leadott szavazatokat november 3-án, akkor kiderülhetne, hogy Trump vezet, viszont nem számoltuk még hozzá azokat a levélszavazatokat, amelyeket csak november 3. után lehet kinyitni, és akkor megint fordulhat a kocka. Sok forgatókönyv van.

Mennyire zárt a levélszavazatok kezelése? A republikánusok konkrétan csalástól és a csalás utáni káosztól tartanak a levélszavazatok miatt.

A levélszavazatoknál eddig átlagosan 3 százalékot érvénytelenítettek különböző okok miatt, hogy nincs aláírás, nem megfelelő vagy nincs dátum, későn adják föl. Ha ebből indulunk ki, akkor eleve 3-4 százalék a levélszavazatok közül elveszik. Amit a republikánusok általában kifogásolnak, hogy bizonyos mértékű befolyásolásra közvetlen lehetőség van. Ezek egyike az úgynevezett levélszavazat aratása, a vote harvesting, amikor egy családtag vagy közeli ismerős összeszed néhány levélszavazatot, és leadja. Kérdés az, hogy valoban elviszi-e, vagy kidobja-e. Ezenkívül a levélszavazatokat nemcsak a választási bizottság helyszínén lehet feladni, hanem fölállítanak urnákat máshol is, akár nagy bevásárlóközpontokban, és kérdés azoknak a biztonsága. Másik kérdés, hogy amikor kitölti valaki a levélszavazatot, akkor lehetséges, hogy mellette állnak és mondják, hogy az X-et ide vagy oda húzza be. A republikánusok ezért mondják azt, hogy a személyes szavazatleadás kevésbé ad lehetőséget különböző visszaélésekre. Ezekből elég sok vita lesz, főleg olyan helyeken, ahol nagyon szoros az eredmény.

Sikerült-e eddig bizonyítani levélszavazatokkal kapcsolatos csalást?

Nem tudok arról, hogy bizonyítottak volna. Ami viszont tény, hogy mind a két párt jelentős számú jogászcsapatot verbuvált már magának, mert valószínűnek tűnik, hogy több helyen lesznek viták. A republikánusok a levélszavazatokkal kapcsolatban nagyon szkeptikusak, és ha Donald Trump veszítene, akkor néhány helyen megnéznék még pontosabban, hogyan számolták a szavazatokat és megfelelnek-e az előírásoknak. Egyes államokban kötelező az újraszámolás nagyon csekély különbség esetén, ugyanakkor lehetőség van arra a legtöbb államban, hogy az egyszerű állampolgár beadványt intézzen a helyi választási bizottsághoz vagy a helyi bíróságon támadja meg az eredményt, és abban az esetben hivatalból köteles kivizsgálni az ügyet a megfelelő szervezet.

A levélszavazásnál hogy mérik a határidőt?

November 3. a feladási határidő. Egyes helyeken a beérkezési is. Egy-két állam november 23-ig kitolta a beérkezés határidejét, mert a posta túl lesz terhelve. Ezt megint csak vitatják, mert a posta egy normális napon 400 millió küldeményt továbbít. Pár tízmillió plusz küldeményt valószínű, hogy az amerikai posta meg tud oldani. Ezért már előzetesen vita volt, mert a demokraták 25 milliárd dollárral akarták a postát feltőkésíteni, hogy ezeket a küldeményeket időben és megfelelő módon tudja kezelni. A republikánusok erre nem voltak hajlandók arra hivatkozva, hogy az amerikai posta tudja ezt kezelni, ez önmagában nem okozhat gondot.

Hová kerülnek a levélszavazatok fizikailag?

Szövetségi szervezet nincs, az Egyesült Államokban az elnökválasztást nem szövetségi szinten szervezik. Minden egyes állam maga szervezi meg, hogy hogyan gyűjti be a levélszavazatokat, hogyan bonyolítja le a személyes választást. De minden államban van egy választási bizottság, amely felelős a választások tisztaságáért, és a választási bizottság az, amelyik megszervezi a beérkezett szavazatoknak a megszámlálását, illetve az őrzését, raktározását arra az esetre, ha később viták adódnak.

Meddig kell raktározni?

Ez is államonként változik. Biztosan egy gondosan őrzött helyen tárolják, ahol senki illetéktelen nem férhet hozzá, de ez az egyes államoktól függ, ez állami kompetencia, nem szövetségi.

Magyar idő szerint az Egyesült Államok egyes államaiban mikor kezdődik és mikor ér véget a szavazás?

Ez már becsapott elnökjelölteket is, mert azt gondolták, hogy ők nyertek, aztán mire beérkeztek a nyugati partról a szavazatok, kiderült, hogy mégsem. Eleve három óra eltolódás van a keleti és a nyugati part között, plusz még nem számoltuk Hawaiit és Alaszkát. Sokan megkérdőjelezik azt is, hogy a tévécsatornák és rádiók folyamatosan mutatják az eredményeket, és ezek mennyire befolyásolják máshol a szavazást. Egyes országokban addig nem lehet eredményeket közölni, amíg az urnákat mindenhol le nem zárták, az Egyesült Államokban azonban a nyugati parton már elvileg tudják azt, hogy nagyjából mi történt a keleti parton. Az igazság az, hogy már most meg lehet mondani, hogy nagyjából mi történik a keleti és a nyugati parton. Mind a két helyen Joe Bidenre fognak szavazni. Ha a ’16-os választási térképet nézzük, akkor úgy festett Amerika, hogy a keleti és a nyugati part kék volt, közötte egész Amerika vörös, ez a republikánusok színe. Most valószínűleg színesebb lesz, de az, hogy a keleti parti államok mit mutatnak, nem hiszem, hogy befolyásolja a nyugati parti államokat. Az érdekes a kettő közötti államok egy része lesz.

A középső rész, amely a választási térkép szerint vörös, eredménye a nyugati partot bármilyen módon serkentheti?

Nem tartom valószínűnek, mert a nyugati parton Herbert Walker Bush volt az utolsó republikánus elnökjelölt, aki nyert. 2016-ban Hillary Clinton San Franciscóban kapott nyolcvanegynéhány százalékot, Donald Trump meg kilencet. Ha nem is ekkora a különbség az egész nyugati partot tekintve, de annyira biztosan demokrata bástyák, hogy nem valószínű, hogy bármilyen eredmény egy másik államban bármilyen mértékben befolyásolná ezeknek az államoknak az állásfoglalását.

Arra van-e valami szabály, hogy az előzetesen leadott levél-, illetve korai személyes szavazatokat mikor kell hozzászámolni az élőben leadott szavazatokhoz?

Ez államonként változik. Van olyan állam, amelyik folyamatosan dolgozza fel a levélszavazatokat, és vannak olyan államok, amelyek csak az után kezdik fel feldolgozni, hogy az összes személyesen leadott szavazat beérkezett.

Mikor lehet szabály szerint hivatalos végeredmény, ami az összes jogorvoslati határidő lejárta után születik meg?

A jogorvoslati határidők is különböznek államonként, hogy kicsit bonyolítsuk a helyzetet. Van, ahol 10, van, ahol 14, van, ahol 30 napig lehet benyújtani jogorvoslati kérelmet, és az még csak a benyújtás. Egy pontos időpont van, ez jelen pillanatban december 11-re esik, amikor az elektori kollégiumi szavazatokat az összes államban véglegesíteni kell. Tehát magyarul: december 11-ig kellene eldönteni azt, hogy melyik államból ki kapja meg az elektori szavazatokat. Döntő többségben, egy-két államot kivéve, a győztes mindent visz elve alapján működik a rendszer, az összes elektori szavazatot megkapja az, aki akár eggyel több szavazatot kap, mint bárki más. Kalifornia esetében 55-öt, Wyoming esetében hármat, ez a két szélsőség, közötte pedig aszerint van elosztva, ahány szövetségi képviselője és szenátora van egy államnak, annyi elektori helyet kap az elektori kollégiumban, és mivel a képviselők száma a lélekszámon múlik, tehát a nagy lélekszámú államok ennek megfelelően több elektorral rendelkeznek, a kisebb lélekszámúak pedig kevesebbel.

Hogy alakult ki az elektori kollégiumok rendszere az Egyesült Államokban? Miért nem a mi egyszerű rendszerünket használják?

Az elektori kollégium elsősorban a szövetségi állam és a tagállamok közötti viszonyrendszernek és vitának az egyik eredménye. A kisebb tagállamok rendkívül érzékenyek voltak arra, hogy a nagy tagállamok ne tudjanak zsarnokoskodni fölöttük. Ezért jött létre a kétkamarás törvényhozás is Amerikában, a nagy államok elképzeléseinek megfelelően a képviselőházban a lakosság lélekszámának arányában vannak képviselők, viszont a szenátusban minden egyes állam két szenátorral rendelkezik Wyomingtól Kaliforniáig. Egyik helyen 300-400 ezer ember választ egy szenátort, a másik helyen 15-16 millió. Ugyanígy az elektori kollégium azért alakult ki, hogy a nagy államok ne tudják a kis államokat félresöpörni, és a lélekszámukat kihasználva minden pozíciót elfoglalni. Ennek jelen pillanatban van egy politikai vetülete is. A demokraták, főleg a progresszívek közül sokan arról beszéltek, az elektori rendszert el kellene törölni, hiszen kétszer is a demokrata párt jelöltje több szavazatot kapott, mint az ellenfele, mégsem lett elnök az elektori kollégium szabályai miatt, hiszen a kollégium választ, és nem közvetve az emberek. Ennek már nem a kis állam, nagy állam a háttere, hanem hogy a demokratáknak potenciálisan nagyobb a választói bázisuk, mint a republikánusoknak. Ha összeadjuk azokat a választói csoportokat, amelyek a demokratákra meg a republikánusokra szavaznak általában, akkor kijönne, hogy potenciálisan a demokraták, ha szövetségi szinten választanák az elnököt, akkor majdnem mindig megnyernék a választásokat.

Van-e valamilyen ökölszabály arra, hogy az elektori rendszerben hány államot és melyiket kell megnyerni ahhoz valamelyik jelöltnek, hogy elnök legyen?

Kiszámolták azt, hogy elég lenne az ötvenből tízet plusz Washingtont megnyerni, mert már tíz államban össze lehetne szedni a 260 elektori szavazatot. A nagyok számítanak igazán. A legnagyobb Kalifornia, utána Texas, Florida, New York, Pennsylvania, Illinois. Azt szokták mondani, ha valaki Kaliforniát, Texast és Floridát elviszi, akkor elnök. Ha ezek közül egyet, akkor már nem biztos. Ha kettőt, akkor biztosabb. Az utóbbi években, amikor a republikánusok nyertek, akkor Floridát és Texast is elvitték. Kaliforniában nem volt és nincs is esélyük. Most is a republikánusoknak az egyik nagy reménye, hogy Texas mellett, ahol valószínű, hogy győzni fognak, Floridát is el tudják vinni, ahol 29 elektori szavazat van, és ez már azt jelentené, hogy ellensúlyozták Kaliforniát, és akkor jönnek azok a közepes nagyságú államok, ahol sok szavazatot lehet még kapni, mert értékes – boksznyelven szólva – segédpontokat lehet szerezni a két Dakotában meg Montanában, Wyomingban, Idahóban és így tovább, ahol három-négy-öt elektori szavazat van, és öt vagy hat államnak van annyi, mint egyetlenegy nagyobb államnak máshol. Viszont ezek a közepes államok voltak azok, amelyek döntöttek 2016-ban: Ohio, Pennsylvania, Michigan, Missouri, Wisconsin, Arizona.

Vannak olyan államok, ahova egy elnökjelölt el sem megy, meg vannak úgynevezett csatatér államok. Mik ezek a jelenségek?

Kaliforniában harminc százalékponttal vezet Biden, oda elmenni Trumpnak idő- és pénzpocsékolás. Ugyanúgy értelmetlen elmenni Alabamába, Mississippibe, Oklahomába a demokrata jelöltnek, legfeljebb azt éri el, hogy minimálisan tudja csökkenteni a különbséget. A csatatér vagy billegő államok, amelyek ide vagy oda szavaznak, tehát egyik elnökválasztási ciklusban egyik, másikban másik jelöltre. Ohio a szélkakas állam, aki ott nyer, az lesz az elnök. Van 10-12 állam – például Floridától északnyugat fele haladva Pennsylvania, Ohio, Michigan, Wisconsin, aztán Arizona, Missouri – , amely dönt arról, hogy ki nyeri meg a választást. Jelen pillanatban körülbelül 181 úgynevezett függő elektori hely van a felmérések szerint. Ott elég jól áll Biden, de ez semmit nem jelent, a számítások szerint ha a nagyobb billegő államokból hatot elvisz Trump, akkor megnyerheti az elnökséget annak ellenére, hogy most le van maradva jelentősen Biden mögött az elméleti számítások szerint.

Ilyenkor mind a két jelölt a győzelemhez vezető legrövidebb úton kampányol?

Igen.

Trump ezt a hatot célozza meg ilyenkor?

Igen, és ez a demokratáknak komoly lecke volt 2016-ban, mert Hillary Clinton elhanyagolt egy-két ilyen billegő államot. A korábbiakból kiindulva úgy gondolta, hogy biztos a pozíciójuk, főleg azért, mert hagyományosan az úgynevezett kékgallérosok, a fizikai munkakörben foglalkoztatottak inkább a demokratákra szoktak szavazni, Hillary Clinton Wisconsintól Michiganig be sem tette a lábát, és nagyon jó érzékkel vette észre Trump 2016-ban, hogy ezek az emberek hajlanak arra, hogy republikánusra szavazzanak, ők a demokrata trumpisták. Most őket próbálja Biden visszaédesgetni, többek között azzal, hogy ő is az amerikai munkahelyek védelmét tűzte ki célul, illetve Bidennek, valamint a demokrata pártnak az egyik fő üzenete az, hogy Biden egy munkásosztálybeli ír családból származik, aki érti és átérzi ezeknek az embereknek a gondjait, Trump viszont úgymond ezüstkanállal a szájában született milliomos családba, ő igazán nem érzi át ezeket a dolgokat. Azt szeretnék, hogy ezekben a fontos billegő államokban a kékgallérosok, a munkások menjenek vissza a demokratákhoz, mert ha ez megtörténik, akkor Joe Bidennek valóban nagyon jó esélye van, hogy megnyeri az elnökséget.

Ha az amerikai elnökválasztást tagállami szinten szervezik, akkor végül ki fogja kihirdetni a végeredményt, hogy Donald Trump vagy Joe Biden az új elnök?

A kongresszus. December 11-ig az egyes tagállamok összesítik az elektorokat, ők ezeket a számokat megküldik a szenátusnak és a képviselőháznak, és a kongresszus, illetve a szenátus elnöke hirdeti ki, hogy az elektori kollégium szavazata alapján ki szerzett többséget. Az elektorok esetében a döntő többség úgynevezett kötött elektor, akit a győztes párt jelöl ki minden államból. Egy másik kisebbség úgynevezett szabad elektor, de ők papíron szavaznak, mert teljesen egyértelmű, hogy nem fognak a másik jelöltre átszavazni. Van azért egy újabb csavar a történetben, mert ha egy állam megtámadja az elektori kollégiumban a helyeket, és azt mondja, hogy nem azokat küldték oda, akik jogosultak lettek volna, akkor a kongresszusnak és a szenátusnak kell döntenie, hogy helyt ad-e a beadványnak. Ha mind a két ház helyt ad, akkor az adott állam elektorai nem szavazhatnak, ha csak az egyik ház találja úgy, hogy szabálytalanság történt, akkor az elektori szavazatok megmaradnak az adott államból. Ilyen még nem volt, de végső soron alkotmányjogilag ez a legutolsó forma, ahol az elektori kollégiumi szavazatokat meg lehet támadni és óvást lehet emelni az eredmény miatt.

Elvileg a kongresszus már egy tiszta jogi helyzetet lát? Az összes jogorvoslatnak addigra le kellett futnia?

Igen, mert a fellebbezések államon belül zajlanak. Ha viszont átviszik szövetségi bíróságra, mint ahogy 2000-ben történt, akkor a legfelsőbb fórum a szövetségi legfelsőbb bíróság. Emiatt volt többek között ez a nagyon éles politikai vita a legutóbbi legfelsőbb bírósági tag megválasztása körül, ugyanis Amy Coney Barrettről úgy gondolják a demokraták, ha megismétlődik 2000, és a legfelsőbb bíróságra megy az ügy, akkor jelen pillanatban az úgynevezett konzervatív legfelsőbb bírósági tagok minimum 5:4 arányban vannak, de ha a legfelsőbb bíróság elnökét, John Robertset is ide számoljuk, aki időnként a liberális beállítottságúakkal szavazott eddig, akkor 6:3 arány van, és ezek közül a legfelsőbb bírósági tagok közül hármat Donald Trump jelölt ki. Ha odáig menne az ügy, akkor a legfelsőbb bíróság lesz az a legutolsó fórum, amely kimondja, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke 2021. január 20-tól.

A legfelsőbb bíróság újraszámlálást rendelhet el, vagy abban a ténykérdésben is dönthet, hogy ki az elnök?

A legfelsőbb bíróság az eddigi precedens szerint abban döntött, hogy le kell állítani az újraszámlálást, és az akkori eredményt veszik figyelembe, de újraszámlálást meg ilyeneket nem rendelt el. Nincs előírt szabály, a legfelsőbb bíróság belátására van bízva, hogy milyen döntést hoz, a demokraták ezért ellenezték annyira Barrett kinevezését, mert stabil konzervatív többséget biztosít a legfelsőbb bíróságon. Ha betöltetlenül maradt volna a hely, akkor nem lett volna annyira biztos adott esetben egy legfelsőbb bírósági döntésnek a kimenetele, mint most valószínűsíthető. Most sem lehet prejudikálni, hogy mi történhet abban az esetben ha, és ezt az összes meghallgatott szövetségi bírójelölt is elutasította a meghallgatásán.

Mikortól számít az új elnöki ciklus?

Ez 2021. január 20., déli 12 óra.

Ez legalább biztos?

Igen, és miután letette az esküt a legfelsőbb bíróság elnöke előtt, ő az elnök. A régi elnök bemegy még az utolsó nap a Fehér Házba, akkor már az összes bútorát eltakarították, a berendező brigád már az új elnök bútorait, képeit vagy kedvenc szőnyegét teszi föl. Hagyományosan délelőtt még egy kávéra leülnek, utána közösen mennek föl a Capitoliumra, ott megtörténik az új elnök beiktatása, és a régi elnök abban a pillanatban a kerti oldalon várakozó helikopterbe száll, és eltávozik Washingtonból, általában hazamegy az eredeti államába. Obamával kapcsolatban volt egy érdekes dolog, hogy a legfelsőbb bíróság elnöke eltévesztett egy szót az eskütételnél, ezért a Fehér Házban még egyszer le kellett tennie az esküt már a jó esküszöveggel, nehogy később alkotmányos módon megtámadják.

A tényleges átadás-átvétel eddigre már lezajlik, vagy azután kezdődik?

Ez eddigre lezajlik, már most Biden kijelölte az úgynevezett transition teamjét, az átvételi csapatát, minden egyes portfoliónál leülnek a régi emberekkel, és átnézik a kérdéseket – minden egyes ügyet dossziéról dossziéra. Kérdés az, hogy mennyire kollegiális a viszony, mert a 2000-es választások után a demokraták annyira zokon vették, hogy nem Al Gore lett az elnök, hogy a komputereiken a Fehér Házban mindenfajta csúnya szöveget hagytak, időnként nem teljesen gusztusos dolgokkal összekentek székeket, asztalokat a bejövő Bush-emberek számára. Ez kirívó eset, általában nagyon kulturáltan szokott ez lezajlani. Mire az elnök január 20-án belép, az első pillanattól kezdve dolgozni tudjon, és ne azzal teljen az első egy-két hete, hónapja, hogy megkeresi, hol van a fürdőszoba a Fehér Házban.