A harmadik negyedévet vizsgálva az előző év azonos időszakához képest 70 ezer fővel nőtt az egészségpénztárak taglétszáma. A nyugdíjpénztárakba 18 ezer fővel többen léptek be az idei harmadik negyedévben, mint egy évvel korábban. Ez nettó létszámnövekedés – emelte ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének szektorelemzéséből az InfoRádió megkeresésére Kravalik Gábor, a szövetség főtitkára.
Hangsúlyozta: mivel a nyugdíjpénztárak már aktív pénztári korba léptek – tehát jelentős a nyugdíjszolgáltatást igénybe vevő, ezáltal a nyugdíjpénztári rendszert elhagyók száma is –, ezáltal még hatványozottabban érvényesül az, hogy jelentősen többen lépnek be a pénztári rendszerbe, mint 18 ezer fő.
A vagyonadatokból az olvasható ki, hogy
- az egészségpénztárakban 12,6 százalékkal magasabb értéket fizettek be a pénztártagok, mint az elmúlt év hasonló időszakában, ez mintegy 22,7 milliárd forintot jelent, míg
- a nyugdíjpénztárakban ez a szám 42 milliárd forint, ami 19 százalék feletti növekedést jelent.
A nyugdíjpénztárakba a várakozások szerint 2026-ban összesen 190 milliárd forint körüli összeg fog beérkezni.
Hogy minek köszönhetők ezek a markáns számok, arról Kravalik Gábor elmondta: „A nyugdíjpénztáraknak az a jellegzetességük, hogy hosszú távú befizetési célkitűzések vannak, amelyekre öngondoskodás formájában a pénztártagok befizetnek és megfelelő pénzeszközöket gyűjtenek. Terjed a társadalomban az öngondoskodási tudatosság, egyre többet beszélünk a nyugdíjakról, a jövő nyugdíjairól, a nyugdíjrendszer nehézségeiről. Folyamatosan mérjük közvélemény-kutatásokkal az állampolgárok hozzáállását a nyugdíj kérdéséhez, az öngondoskodáshoz, és látjuk, hogy egyre kevésbé gondolják úgy, hogy az államra számíthatnak, egyre inkább az a tendencia, hogy gondolnak arra, hogy saját maguknak félretegyenek a nyugdíjas évekre, öngondoskodjanak, takarékoskodjanak, hogy azt az életszínvonalat, amelyet elképzelnek maguknak nyugdíjasként, azt meg is valósítsák.”
A tudatosság növekedése tehát évente 18-20 ezer fős létszámnövekedésben testesül meg.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha erre a két célra
valaki évente maximum 750 ezer forint összegben takarékoskodik, azt az öngondoskodást megtámogatja további maximum 150 ezer forinttal,
ami jelentős, mert ennyivel lehet vagy olcsóbban szolgáltatásokhoz jutni az egészségpénztárban, vagy a nyugdíjpénztári hosszú távú befektetéseinket is ennyivel tudjuk növelni.
„Ne felejtsük el, hogy például a nyugdíjpénztárban emellett jelentős hozamok is megjelennek, egy kiváló befektetési alternatíva is a nyugdíjpénztári megtakarítás, és minél később kezdjük el ezt megtenni, minél kisebb összeget fordítunk a nyugdíjunkra, annál kevésbé hatékonyan tudjuk ezeket a célokat megvalósítani” – tette hozzá.
A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.




