A magyar nemesakác klóncsoportot egy nemrég megkötött licencmegállapodás alapján őshazájában, Amerikában terjesztheti az amerikai Propagate erdészeti cég. A kizárólagos helyi értékesítést biztosító szerződés értékéről a Silvanus Forestry nem kívánt nyilatkozni, de közölték, hogy számos ország érdeklődik a saját nemesítésű akácfajtáik iránt, amelyeket több évtizedes természetes szelekcióval, génmódosítás nélkül hoztak létre.

A budapesti székhelyű vállalkozás számos európai ország beszállítója, az Egyesült Királyságban állami kutatási-fejlesztési program résztvevőiként kísérleti ültetvényeken dolgoznak, Szaúd-Arábiában hónapokon belül kezdenek, Dél-Koreában pedig az év elején végeztek próbaültetést, így további tárgyalások következnek. Emellett több más ázsiai állammal is létrehoztak együttműködést. A nemzetközi szintű érdeklődés azt bizonyítja, hogy a Turbo Obelisk kilépett a csaknem 30 éves kutatási-fejlesztési szakaszból, és komoly gazdasági lehetőségek előtt áll - mondta a cég ügyvezető igazgatója.

Németh Márton kifejtette, hogy a nemesített akácokat agrárerdészeti célokra és iparifa célú ültetvényekbe telepíthetik világszerte. Számos kedvező tulajdonsága közül az egyik legfontosabb a kiemelkedő szárazságtűrés, ennek köszönhetően öntözés nélküli, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken is megél. Belföldön ez azért fontos szempont, mert a HUN-REN Agrártudományi Központ legújabb kutatásai szerint a klímaváltozás miatt tartós válságba került az Alföldre jellemző, szántóföldi növényekre épülő termelési gyakorlat. A szükségszerű tájhasználatváltás több százezer hektáron, elsősorban a Homokhátságon és a Nyírségben indokolthatja a nemesített akácok termesztését. Bár ez a fa Európában nem őshonos, már több mint 400 éve él a kontinensen, és komoly szerepe van a termőhelyek javításában. A gyökerein élő nitrogénmegkötő baktériumoknak köszönhetően segíti a biodiverzitást, növeli a szántóföldi növények terméshozamát is.

Hozzátették: a tölgy, a bükk és a fenyő nehezen viseli a klímaváltozást, ám

a széles ökológiai tűrőképességű akácklónok a magyarországitól eltérő termőhelyi viszonyok között is életképesek.

Mindez azért fontos szempont, mert az ültetvényes gazdálkodásból nyerhető faanyagra világszerte egyre nagyobb az igény. Az ültetési és a termesztési technológiát betartva ezek a fák segíthetnek az erdőtüzek megelőzésében is, veszélyeztetett erdőkbe tűzvédelmi sávokat lehet létrehozni nemesakáccal. Kiemelkedően magas fatérfogatuknak köszönhetően hektáronként évente 30 tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami a többszöröse annak, amire az Európában őshonos fajok képesek.

A cég honlapján olvasható bemutatók és tanulmányok alapján az Észak-Amerikából származó akácot Magyarországon már több mint 300 éve termesztik. Fontos szerepe volt az alföldi futóhomok megkötésében és a gyenge adottságú szántóterületek eredményes hasznosításában. Mai állományai csaknem félmillió hektárral a belföldi erdőterület negyedét teszik ki, a Turbo Obelisk ültetvények területe országszerte összesen 50 hektár.

Az erdészeti gyakorlatban elterjedt fehér akác 25-30 év után, a Turbo fajták 12-15 év után vágásérettek, és további előnyük a csaknem kétszeres fatömeghozam, valamint a kedvezőbb törzsalak, ami oszlopféleségek és fűrészrönk előállítására alkalmasabb. A Silvanus Forestry ezeket a tulajdonságokat Kapusi Imre erdőmérnök nemesítési eredményeit és klónarchívumait megvásárolva alakította ki úgy, hogy a gyors növekedés után a törzsminőségre és a mézelési tulajdonságokra is szelektáltak.

A cég több uniós és kutatási-fejlesztési pályázatot nyert a nemesítéshez, és konzorciumokat hozott létre az Erdészeti Tudományos Intézettel (ERTI), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE), a Soproni Egyetemmel (SE), valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) - olvasható a honlapon.