Két nappal azelőtt, hogy az Európai Bizottság bemutatta volna az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) évek óta legnagyobb reformját, tíz tagállam közös levélben kérte a szabályok módosítását. Az ETS enyhítésére irányuló kezdeményezést Lengyelország és Olaszország indította, a dokumentumot Görögország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Ciprus és Észtország is aláírta – foglalta össze a vg.hu.

A kezdeményező országok szerint már a jelenlegi ETS szabályok is túl nagy terhet rónak az iparra és a fogyasztókra, ezért a reform során lassabb átállást és kiszámíthatóbb szén-dioxid-árakat sürgetnek.

Úgy látják, veszélyben lehet több iparág jövője, így

• az acélipar,
• a cementgyártás,
• a vegyipar és a
• műtrágyagyártás

versenyképessége is veszélybe kerülhet.

A levél kitér az ETS2 rendszerre is, amely a közúti közlekedés és az épületek energiafelhasználásához kapcsolódó fosszilis tüzelőanyagokra vezetne be új kibocsátási adókat. A kezdeményező országok szerint ezek az intézkedések tovább növelnék a háztartások és a gazdaság terheit, ugyanakkor a legélesebb vita a kibocsátáscsökkentés üteméről alakult ki.

A kezdeményezés másik fontos eleme az energiaintenzív vállalatoknak járó ingyenes kibocsátási kvóták megőrzése. Az aláírók szerint ezek a kedvezmények segítenek megelőzni, hogy a termelés olyan országokba költözzön, ahol kevésbé szigorúak a környezetvédelmi előírások.

Emellett kiszámíthatóbb szén-dioxid-árakat is sürgetnek, hogy a vállalatok hosszú távra tudjanak tervezni.

A gazdasági lap emlékeztet: noha Magyarországon viszonylag kevés vállalat tartozik az ETS hatálya alá, gazdasági jelentőségük messze túlmutat számosságukon. Az érintett energiatermelők és nagyipari szereplők együttesen a magyar GDP mintegy 10–12 százalékát állítják elő illetve meghatározó szerepet töltenek be a magyar exportban és az ipari termelésben.