Májusban az ipari termelés volumene 0,4 százalékkal csökkent, míg munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva, mivel idén kettővel kevesebb munkanap volt májusban, mint tavaly – erősítette meg kedden kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az áprilisinál 2,3 százalékkal nagyobb volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás.

Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése stagnált, a csekély súlyú bányászaté 47 százalékkal bővült, ugyanakkor az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 9,6 százalékkal visszaesett tavaly májushoz mérve.

Az ipari export volumene 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 2,3, a 19 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 44 százalékkal nőtt.

Az ipar belföldi értékesítése 6,9, a feldolgozóiparé 5,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése stagnált, a csekély súlyú bányászaté 47 százalékkal bővült, ugyanakkor az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 9,6 százalékkal visszaesett – ismertette a KSH.

A feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő, legnagyobb súlyú járműgyártás volumene 0,7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A közúti gépjármű gyártása 12,3 százalékkal bővült, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 9,0 százalékkal csökkent.

A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 43 százalékkal bővült. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása 132 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 19,5 százalékkal visszaesett.

A villamos berendezés gyártása 5,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 0,4, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 8,7 százalékkal csökkent.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,5 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, a külpiaci eladások nőttek, míg a hazaiak csökkentek.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4,9 százalékkal csökkent, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 1,3 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához mérten.

A legnagyobb mértékben, 33 százalékkal a feldolgozóipari termelés 3,8 százalékát kitevő kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások

– sorolta a KSH. A jelentés kitért arra is, hogy az ipari termelés három régióban nőtt, ötben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 22 százalékos volumenbővülést Észak-Alföldön, a legjelentősebb, 25 százalékos visszaesést Pest régióban regisztrálta hivatal.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 13,6 százalékkal nőtt tavaly májusához mérve. Az új belföldi rendelések 1,6, az új exportrendelések 15,8 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány május végén 41 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Az év első öt hónapjában az ipari termelés 0,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,9 százalékkal emelkedett, a 35 százalékot képviselő hazai értékesítésé 3,7 százalékkal csökkent – közölte a KSH.