A Közel-Keleten zajló események negatívan befolyásolhatják a műtrágyák piacát is, miközben az ilyenkor esedékes mezőgazdasági munkák miatt sok termelő szeretne vásárolni ezekből a termékekből.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke az InfoRádió kérdésére elmondta: az őszi időszakban az alap műtrágyák, a foszfor és kálium kijuttatása megtörtént, tavasszal pedig jellemzően a nitrogénműtrágyák szezonjáról beszélünk.

Cseh Tibor hozzátette: műtrágyák használata nélkül a terméshozamok nagy mértékben csökkennének, ezért fontos a gazdák és a fogyasztók számára is, hogy ezek a műtrágyák megfizethető áron legyenek elérhetőek.

Van jelenleg elegendő műtrágya Magyarországon, lehet esetleg ellátási gondokra számítani? Erre a kérdésre az alelnök kifejtette: „az európai uniós gazdálkodók műtrágyafelhasználásának a jelentős része importból származik, jellemzően Oroszországból, Fehéroroszországból és Egyiptomból. Tehát mi nem elsősorban a Hormuzi-szoroson keresztül kapjuk meg a műtrágyákat. A problémát az jelenti, hogy az Ázsiába irányuló műtrágya export a Hormuzi-szoroson keresztül halad, ez a teljes műtrágya-kereskedelemnek körülbelül az egyharmadát teszi ki, tehát nagyon jelentős mennyiség. Hogyha Ázsiába ezeket nem tudják átszállítani, akkor nyilván az ázsiai piacok is ahhoz a kínálathoz tudnak hozzányúlni, ahonnan mi is kapjuk a termékeinket. Tehát egyértelműen egy nagyon jelentős keresleti piac alakult ki az iráni háború hatására.”

Mint mondta: a Hormuzi-szoroson most nem tud kijönni a műtrágya, a világ három legnagyobb műtrágyagyártója között ott van Szaúd-Arábia és maga Irán is, és kulcsfontosságú a földgáz is, amivel előállítják itt Európában is a műtrágyát.

Tehát két oldalról került présbe a műtrágyapiac. Magyarországon viszont szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis az Európai Unió emelte az idei évtől a műtrágyákra vonatkozó vámokat, ezért tavaly a készletek jelentős részét már megvásárolták a kereskedők.

„Most egy szerencsétlen helyzetből előnyt tudtunk kovácsolni, tehát a készletek rendelkezésre állnak. Ugyanakkor műtrágyának egy részét még sok gazda nem vásárolta meg, és jól látszik, hogy a kereskedők ebben a helyzetben próbálják a már megvásárolt készleteikre is a magasabb árat kiszabni. Ebből alakulnak piaci viták, de alapvetően azt látjuk, hogy a készletek rendelkezésre állnak.”

Összességében azt lehet mondani, hogy

a műtrágyák esetében ellátási problémák nincsenek Magyarországon

– emelte ki Cseh Tibor.

Mint mondta: aki viszont most vásárolja meg a műtrágyát, sajnos szembesülhet 50-60, akár 70 százalékos áremelkedéssel is az iráni háború kirobbanása előtti időszakhoz képest. Az Európai Unió büntetővámokat szab ki az orosz műtrágya behozatalára, ez most visszaüt, hiszen ez is felfelé nyomja az árakat. Erre rakódnak rá a háború következményei, itt gyakorlatilag dupla áremelkedéssel van dolguk a gazdáknak.

Az árak várható alakulásával kapcsolatban a szakember elmondta: az esetek döntő többségében az emelkedésekre nem a felvásárlási árak miatt került sor, hanem a kereskedői profitok nőttek meg, „ezt mi a gazdák oldalról teljesen így látjuk. Például 2022-ben, amikor az ukrán gabona beáramlott az Európai Unióba, többek között Magyarországra is, akkor a magyar búzafelvásárlási árak töredékére estek be, sajnos a kenyérárak ezzel párhuzamosan pedig sokszorosára nőttek. Tehát nagyon sok helyzetben a kereskedői többlethaszon jelentkezik a bolti árakon” – fogalmazott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke.