Néhány év alatt 750 ezerről 540 ezerre csökkent a legális horgászathoz szükséges állami horgászjegyek száma – ezzel kapcsolatban nyilatkozott Lévai Ferenc, az Arany Ponty Zrt. vezérigazgatója az InfoRádióban.

Mint elmondta, sokáig 360-400 ezer körüli horgászjegy volt kiadva, sokan nem voltak a hivatalos csatornákra terelve, és jelentős mértéket öltött a fekete horgászat is. A pandémia hozott kitörési pontot ezzel kapcsolatban, hiszen sok városlakó keresett olyan szabadtéri tevékenységet, amihez nem kell tömegközlekedés, és nem tömegrendezvény. Így sokan a hegyi túrák, sokan pedig a horgászat felé orientálódtak.

Mindeközben a horgászat „nagyon jó tempóban” digitalizálódott, a nyilvántartások, állami jegyek, a közösségi befizetések úgymond egy mederbe kerültek. Bevezették a horgászkártyát, amit mindenkinek ki kell váltania, és ezzel megszerezhetik a jogosultságot az állami jegyre. Mint elmondta, csakis az állami jegy kiváltásával lehet bárhol, akár a bérhorgásztavakon is horgászni. Ezek ára idén nem emelkedik.

Hozzátette,

a pandémiával megugrott horgászlétszám egy-két évig megragadt ezen a szinten, majd pedig lassan csökkenni kezdett. Ebben olyan tényezők is szerepet játszottak, hogy lecsökkentek a horgászható vízfelületek. A 2022-es aszály ugyanis a vízterületek 15-20 százalékát ellehetetlenítette.

Horgásztavak száradtak ki, csatornák és horgászható vízfelületek tűntek el, illetve váltak időszakossá, halállományok pusztultak ki, és lecsökkent a horgászható vízfelületek vízszintje is.

Klasszikus példa a Velencei-tó, amely „annak idején” elég nagy vonzerő volt. Az aszály halpusztulást okozott, megritkította a halállományt, és azóta sem tudott a tó magához térni. Ez amiatt van, mert nincs annyi víz, ami életlehetőséget biztosítana a halfajok legtöbbjének – magyarázta Lévai Ferenc.