Hernádi Zsolt az interjúban arra a felvetésre, hogy találkozott-e már a Tisza Párt vezetőjével, ismeri-e az ellenzéki párt vezető politikusait, egyebek mellett azt válaszolta, hogy Magyar Péterrel viszonylag régen, még Esztergomban, az MCC Feszten egy népzenei sátorban, talán 2023-ban beszélgettek, de amióta politikusi pályára lépett, azóta nem találkoztak.

Orbán Anita utazó nagykövet volt energiaügyi témákban, néhányszor találkoztak, vitatkoztak is, neki markáns észak-atlanti elkötelezettsége volt. Kapitány Istvánnal pedig néhányszor találkozott. "Több egykori főnöke is később itt dolgozott a Molnál. Mosonyi György, illetve Geszti László is mesélt róla. Biztosak lehetünk benne, hogy Kapitány István olyan kereskedelmi szakember, aki erős sales tudással bír és bizonyítottan jó vezető is" - fogalmazott.

Az orosz energiáról való leválásról azt mondta, hogy az energiaimporttól nem tudunk függetlenek lenni, uránban és a fosszilis anyagokban is nagyon nagy az import aránya.

"Nagy a nemzetközi nyomás, miközben nem értem, kit zavar az a két ország, akinek az ellátásához valóban szükséges még orosz anyag" - mondta, hozzátéve, hogy mert azt, hogy kinek lenne jó a leválás, nehéz definiálni, de hogy kinek lenne rossz, azt tudom: az országnak.

Kifejtette, hogy többet fizetnénk, és ez a devizaegyensúly és a költségvetés szempontjából is negatív lenne, továbbá drágább lenne az üzemanyag. Arra a felvetésre, hogy van egy morális alapú kérdés, hogy az uniós Magyarország miért finanszírozza az orosz költségvetést, Hernádi Zsolt úgy reagált, hogy "imádom az európai szolidaritást, magyarul pusztuljon a szomszéd tehene is".

"Ezt közben olyan országok mondják, amelyeknek van tengerpartja, ahol bárhonnan tudnak olajat fogadni, amelyeknek a finomítóik más olajra vannak optimalizálva és egészen más gazdasági helyzetből indulnak. Ennek sok oka van, mi például nem voltunk gyarmattartók, és itt volt 50 év kommunizmus. És persze az már nem érdekes, hogy a nagy európai energiakereskedő cégek orosz feldolgozott termékeken egyébként igen jól keresnek" - emelte ki.

Szólt arról is, hogy két vezeték látja el Magyarországot, az orosz Barátság, és a tenger felől érkező Adria, de ha tartósan kiesik a Barátság-vezeték, akkor azt már nehéz lenne újraindítani. Az Adria meg a "sötét ló".

Évi 2 millió tonnánál többet soha nem hoztunk fel, igaz, a horvát partnereink mindig bemondják, hogy 10-12-14 sőt 15 milliót is tudnának hozni, csak ez nem bizonyított - mondta.

Arra a kérdésre, hogy a Mol lehet a NIS többségi tulajdonosa, és az amerikai OFAC szankciós hivatal engedi-e, hogy fizessenek az orosz Gazpromnyeftynek, Hernádi Zsolt azt válaszolta, hogy az OFAC engedélye valóban nagyon fontos, ez folyamatban van, éppen most válaszolunk a kérdéseikre. Február 20. a következő céldátum, addig kell bemutatnunk a válaszokat. Ha ezek megfelelőek, akkor újabb hosszabbítást ad az OFAC a NIS működésére. A teljes zárásra március 24-ig van határidő - tette hozzá.

Kifejtette, hogy a Molnál marad az irányítás, vagyis a NIS-t tudják majd konszolidálni. A NIS 51 százaléka egy olyan magyar-arab közös vállalaté lesz, amiben szintén mi leszünk többségben. Az arab vállalat megjelenését a szerbek ellátásbiztonsági kérdés szempontjából is fontosnak tartják - közölte.

Az interjúban a MOHU-ról elmondta: olvasta a Tisza-programban, hogy a koncessziót újra kell gondolni. "Én ritkán mondom azt, hogy az uniós ambíciók valamiben kifejezetten jók, de pont a hulladékban szerintem jók" - tette hozzá.

Úgy folytatta, hogy ha nincs koncesszió, esélyünk sincs a többi uniós ország után eredni.

A sok, régi szereplő szétfúrta a rendszert. Ami sokba került az államnak, az önkormányzatoknak és az ipari termelőknek, miközben nagyon sok parciális hulladékpiaci szereplő jól járt. Közölte azt is, hogy az újrafeldolgozási arány pár százalékkal 34 százalékra nőtt, és a lerakási arányt sikerült végre 50 százalék alá levinni Magyarországon.

"Vannak szép eredmények, de tudom, hogy messze még a vége, ezért is van 35 éves idő meghatározva a koncesszióra, hogy ne az épp aktuális érdekek rángassák a rendszert. Az árrendszer pedig a korábbi jelentések alapján lett kialakítva. Most lesz felülvizsgálat" - mondta.

A Corvinus Egyetem modellváltásáról megjegyezte, hogy szerinte a korábbi struktúrában az állam jobban beleszólt az egyetem önállóságába. "Komoly emberek ülnek a kuratóriumban, egy elismert belga professzort hívtunk rektornak, akinek nagyon határozott elképzelései vannak. Nagyon messze áll tőlünk bármilyen politikai befolyást érvényesíteni, szakmai elvárásaink viszont valóban vannak. De ezek arról szólnak, hogy mi a társadalmi igény a kimenő hallgatók képességeiről és milyen teljesítményelvárásaink vannak az ott dolgozók felé. Ez a kontroll biztos jóval kevésbé működött, amikor néhány tucat ember felügyelte az egész felsőoktatást" - mondta.

Hozzátette, sokszor érzi azt, hogy aki az autonómiát hiányolja, valójában azt a felelősséget szeretné elkerülni, hogy valaki felé elszámoltatható legyen, vagy valamilyen saját politikai agendát visz.