A piaci szereplők mellett a kormány is jelentősebb gazdasági növekedést vár a tavalyinál 2026-ban Magyarországon. Az Európai Bizottság, a Fitch nemzetközi hitelminősítő, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentésében is az szerepel, hogy nagyobb mértékben bővülhet a GDP Magyarországon az előző évhez képest.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában elmondta: ha a különböző szervezetek előrejelzéseinek az átlagát nézzük, akkor 2-3 százalékos gazdasági növekedés várható idén itthon.

A legoptimistább prognózist (3,1 százalékos bővülés) a magyar kormányzat tette közzé, míg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány ugyancsak a már említett 2-3 százalékos gyarapodást valószínűsíti. Pásztor Szabolcs ugyanakkor hozzátette, hogy bizonyos külső körülmények bármikor átírhatják ezeket a várakozásokat.

Emlékeztetett, hogy nemrég az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is elfogadta azt a rendeletet, melynek értelmében lépésről lépésre minden orosz fosszilis energiahordozó importját megtiltják az EU-tagállamoknak. A teljes tilalom az LNG-import esetében 2027 elejétől, a vezetékes gáz esetében 2027 őszétől lép életbe. Pásztor Szabolcs szerint ez például egy olyan tényező, ami jelentősen befolyásolhatja a hazai makropályát a 2027-es évtől vagy akár már az átmeneti időszakban is.

A kutatási igazgató úgy véli, a 2026-os év első felében leginkább a magánfogyasztás hajthatja a gazdasági növekedést, és ezt várja egyébként az OECD is. Az év második felében pedig feltehetően a beruházások kapnak majd nagyobb szerepet idehaza.

Pásztor Szabolcs azt várja, hogy a második félévben az exportpiacok is lendületbe jönnek. Konkrétan Németországra gondolt, ahol idén már legalább egyszázalékos gazdasági növekedést jeleztek előre az elemzők. Ugyanakkor az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint magyar szemszögből aggasztó is lehet, hogy egyes piaci várakozások szerint a következő években a német gazdasági teljesítményt az amerikai vámok miatt nem az export fogja húzni, hanem az lesz a fő befolyásoló körülmény, hogy mi történik a belső piacon, a német gazdaságban.

„Nekünk is ébernek kell lennünk, hiszen például az autóiparban a német export úgy működik, hogy az autókat legyártják Magyarországon, majd Németországba szállítják azokat, onnan pedig Latin-Amerikába vagy Észak-Amerikába. Ezzel Magyarország egy re-export jellegű kapcsolatban tudott részt venni.

Ha viszont továbbra sem teljesítenek jól a külső piacok, az értelemszerűen begyűrűzik Magyarországra is”

– magyarázta a szakértő.

Pásztor Szabolcs kitért arra is, hogy a magyar gazdaság mely területeken versenyképes, illetve melyek azok a szegmensek, ahol erősítésre, további invesztálásra lenne szükség. A magyar gazdaságon belül az összteljesítmény 67 százalékát a szolgáltatások adják, 23,4 százalékot képvisel az ipar, 3,4 százalékot ad a mezőgazdaság, a fennmaradó mintegy 6 százalék pedig az építőiparé.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a szolgáltatások vezérlik a gazdaságot, amelyeken belül a kutatási igazgató kiemelte az egyre jobban prosperáló üzleti szolgáltatásokat.

Az amerikai nagyvállalatok ma már nem is feltétlenül gyártani akarnak például Magyarországon, hanem sokkal inkább az üzleti szolgáltatások szektorát és a jól képzett magyar munkaerőt keresik. Pásztor Szabolcs hozzátette:

az amerikai cégek is felismerték, hogy Magyarországon megfelelő az infrastruktúra és az üzleti környezet, így egyre szívesebben jönnek ide kutatni vagy fejleszteni.

Úgy véli, ez egy olyan terület, amit hosszabb távon is mindenféleképpen ki kellene használni. Kiemelte: a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) „nagyon fontos tevékenységet végez, hogy külső befektetőket tudjon Magyarországra hozni”.

Pásztor Szabolcs „nagy lendületet és nagy potenciált” lát a gazdaság digitalizációjában is. Sokan használják itthon például a webkincstárat vagy a DÁP-ot, és azt gondolja, „vannak olyan más megoldásaink is, amelyek beváltak, és példát adhatnak mások számára is”. Mint fogalmazott,

a szolgáltatások a közeljövőben széles bázison hozzájárulhatnak a GDP bővüléséhez, illetve perspektívákat is adhatnak.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója megjegyezte: a piaci szereplők nagyon várják már az ipar „visszatérését, újjáépülését”, hiszen ezzel nagyobb lendületet kaphatnának az exportpiacok. Ezzel együtt azt gondolja, ha nem lesznek a német gazdaságban strukturális reformok, akkor „vontatott lesz a fejlődés, a növekedés” Magyarországon, ezért lenne „kívánatos” például új kereskedelmi partnerek bevonzása. Pásztor Szabolcs elmondta: a kereskedelem, illetve a magyar gazdaság lendületének növelése, fenntartása szempontjából az lenne az ideális, ha nemcsak az európai, hanem az ázsiai, észak-amerikai piacok felé is még inkább nyitnánk.