Infostart.hu
eur:
376.88
usd:
323.04
bux:
129730.83
2026. április 9. csütörtök Erhard
Aerial view of London and the Tower Bridge, England, United Kingdom
Nyitókép: heyengel / Getty

A felháborodás ellenére is sínen van a londoni, kínai „szupernagykövetség” projektje

„Egész Európa után tudnának kémkedni” – hangzott el a Londonba tervezett kínai „mega-nagykövetségről”, amely a tervek szerint több, föld alatti termet is tartalmaz majd. Tudósítások szerint ezek érzékeny adatokat továbbító kábelek mellett helyezkednének el. Parlamenti képviselők a projekt leállítását követelik.

Sajtóhírek szerin a kibontakozó botrány ellenére a brit kormány napokon belül zöld utat ad a Londonba tervezett, új kínai „szuper-nagykövetség” megépítésének. Közben azonban brit és amerikai politikusok, biztonságpolitikai szakértők és titkosszolgálati források arra figyelmeztetnek: a minden korábbinál nagyobb kínai létesítmény akár egész Európa megfigyelésére is alkalmas lehet.

Az új követséget London központjában, a Tower szomszédságában, a korábbi Királyi Pénzverde területén húznák fel, illetve ásnák ki, mert föld alatti részei is lennének.

A több mint 22 ezer négyzetméteres komplexum lenne Kína legnagyobb diplomáciai képviselete Európában.

A vitát az robbantotta ki, hogy a Telegraph című lap megszerezte az eddig titkosított, úgynevezett „szerkesztetlen” terveket, amelyek egy kiterjedt, föld alatti létesítményrendszert mutatnak. Összesen 208 helyiségről van szó. Köztük van egykülönösen nagy, akár

40 méter széles kamra, amely alig egy-két méterre lenne a brit gazdaság legfontosabb, érzékeny optikai kábeleitől, amelyek London régi és új üzleti negyede, a City of London és Canary Wharf között futnak.

Anthony Glees, a Buckingham Egyetem hírszerzési és biztonságpolitikai professzora az LBC rádióban „teljes őrültségnek” nevezte, hogy engedélyezni akarják az építkezést. Úgy fogalmazott: a kábelek „nagyon könnyen megcsapolhatók”, a hűtőrendszerek pedig nagyteljesítményű szerverek kiszolgálására is alkalmasak lehetnek. Sajtóhírek egy esetleges szabotázs kockázatát is emlegetik.

Glees szerint

a létesítmény nemcsak az Egyesült Királyság, hanem egész Európa kínai hírszerzési központjává válhatna.

A brit kormány eddig azt hangsúlyozta, hogy hivatalos döntés még nincs, ám január 20-ig meg kell hozni. Ez közvetlenül Sir Keir Starmer brit kormányfő pekingi útja előtt történne – amely 2018 óta az első brit miniszterelnöki látogatás lenne.

A kormány álláspontja szerint a belügyminisztérium és a külügyminisztérium nem emelt hivatalos nemzetbiztonsági kifogást. Ezzel szemben több párt – a Munkáspárt, a Konzervatívok, a Liberális Demokraták, az északír és a skót nacionalisták képviselői is le akarják állíttatni a projektet.

Attól tartanak, hogy az épület kémkedésre, gazdasági hadviselésre, valamint az Egyesült Királyságban élő hongkongi kínaiak és ujgurok megfigyelésére is alkalmas lehet.

Alicia Kearns tory képviselő, az árnyék belügyminiszter szerint a kábelekhez való esetleges hozzáférés „brit állampolgárok millióinak e-mailjeit és pénzügyi adatait” teheti kockára, és adukártyát adhatna Pekingnek gazdasági nyomásgyakorláshoz.

A vitába Washington is bekapcsolódott. A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője „mély aggodalmát” fejezte ki amiatt, hogy Kína kihasználhatja az Egyesült Királyság kritikus infrastruktúráját. Amerikai források szerint az ügy akár feszültséget is okozhat a két ország között a hírszerzési együttműködés terén. A döntést viszont napokon belül meghozhatják – a kérdés az, hogy a brit kormány a diplomáciai és gazdasági érdekeket, vagy a nemzetbiztonsági kockázatokat tekinti-e elsődlegesnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Lecserélték Szoboszlait, kétgólos hátrányba került Párizsban a Liverpool: 2-0

A két keddi idegenbeli győzelem után meglepetésre a Barcelona is két góllal kikapott otthon az Atletico ellen a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében. Szoboszlai Dominikék nem voltak boldogok, amiért az ellenfelük, a PSG volt az egyetlen pályaválasztó csapat a BL-negyeddöntők első körében, amely hazai pályán győzni tudott. A Liverpool végig alárendelt szerepet játszott, Szoboszlait és Kerkezt is lecserélték. A visszavágók jövő kedden lesznek.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Egy napot sem bírt ki a tűzszünet, teljes a káosz Irán környékén - Híreink az iráni háborúról csütörtökön

Egy napot sem bírt ki a tűzszünet, teljes a káosz Irán környékén - Híreink az iráni háborúról csütörtökön

Egy napot sem bírt ki az amerikai-iráni tűzszünet: Teherán szerint Izrael libanoni támadásai a megállapodás megszegését jelentik, Washington viszont állítja: ilyen kitételről szó sem volt, ráadásul Irán már tegnap támadta az Egyesült Arab Emírségeket és Szaúd-Arábiát. A Hormuzi-szoros zárva, J.D. Vance amerikai alelnök tegnap rohanva hagyta el a káosz miatt Budapestet, Jean Arnault ENSZ-különmegbízott lóhalálában érkezett Iránba. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti harcok legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×