Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Calculator with wooden house and coins stack and pen on wood table. Property investment and house mortgage financial concept
Nyitókép: marchmeena29/Getty Images

Balogh László: az ingatlanvásárlók ezekkel az árszintekkel elérhették a fizetőképességük felső határát

Népszerű Budapesten a XIII. kerület az ingatlanvásárlók körében.

Érdekes kép rajzolódik ki a 2025 decemberi ingatlanpiacról: országos szinten minimálisan tovább lassult az áremelkedés tempója, novemberhez képest 0,4 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, Budapesten viszont felerősödött az árcsökkenés, a lakásárak mérséklődésének havi üteme novemberben még 0,1 százalékos volt, decemberre pedig 0,7 százalékra gyorsult – mondta el Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője az InfoRádióban.

Jelenleg országosan 18 százalékos az átlagos lakásáremelkedés üteme, Budapesten pedig 20 százalékos ez az érték.

„Emberemlékezet óta nem volt” olyan a hazai ingatlanpiacon, hogy két keresleti hullám is végigsöpört volna rajta. Az év elején volt az első ilyen, amikor az állampapírból kiszálló befektetők részben visszatértek a lakáspiacra. Ám a drágulás már valójában 2024 őszén elindult, a 2025-ös éves lakásárdrágulás tempója pedig ennek következtében mérsékeltebb volt az év közben tapasztalhatónál – mutatott rá.

Úgy látja, a lakásárak emelkedése jelentősen lelassult, januárban várhatóan csak enyhe növekedés várható az árak tekintetében. Februárban fognak megjelenni az első magasabb fizetések az emberek pénztárcájában, ezzel a nagyobb jövedelemmel pedig már drágább ingatlanokat is finanszírozni fognak tudni.

Az év első hónapjaiban mindenki meg szokta próbálni megemelni az árakat, viszont az eddigi adatok alapján ugyanakkor az látszik, hogy

a vevők mintha elérték volna fizetőképességük felső határát

– tette hozzá Balogh László.

Budapesten decemberben átlagosan 1,4 millió forint volt az eladó lakások és házak négyzetméterára. Ez bő 20 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi ár volt, akkor 1,1 millió forint körül alakultak a négyzetméterárak. A vezető elemző elmondta, mostanra már csak 4-5 olyan kerület maradt, ahol 1 millió forint alatt van a használt lakások négyzetméterára, a legdrágább kerületekben ez 2 millió forint körül alakul.

A drágább kerületek közé tartozik az I., a VI., de a XIII. kerület is, viszont ezek nem hoznak olyan áremelkedési tempót, mint korábban. Szeptember elseje, az Otthon Start Program indulása óta a lakásárak emelkedésének tempója itt kifejezetten lassabb volt, mint Budapest többi részén – tette hozzá Balogh László.

Az alacsonyabb árról induló kerületek százalékosan kifejezve nagyobb drágulási ütemet mutattak, mint azok a kerületek, ahol már eleve magasabb árszintről indultak a lakások.

A szakértő hozzátette, ebben közrejátszik, hogy alkalmazkodtak az eladók az Otthon Start program másfél millió forintos négyzetméterár-korlátjához.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×