2025-ben a foglalkoztatottak száma Magyarországon alig változott. A munkaerőpiacot jelentősen alakították az automatizáció és a mesterséges intelligencia terjedése, az idősödő társadalom, a generációváltás miatti új trendek, miközben több ágazatban tartós munkaerőhiány volt tapasztalható. 2026-ra a jegybank előrejelzése szerint a foglalkoztatás enyhe mérséklődése és a munkanélküliség kismértékű növekedése várható – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

2025-ben a foglalkoztatottak száma Magyarországon 4,66-4,7 millió fő között mozgott, az év második felétől enyhe csökkenő trenddel. Hozzáteszik, a foglalkoztatási ráta ugyanakkor továbbra is magas szinten, 65 százalék felett állt a 15-74 évesek körében.

A magyar foglalkoztatottság 2022 óta tetőzésközeli állapotot mutat

– emeli ki Erdélyi Dóra, senior elemző az elemzésben.

2025-ben a hazai munkanélküliségi ráta viszonylag szűk sávban, 4,3-4,5 százalék között mozgott a 15-74 évesek körében, októberi adatok szerint a munkanélküliek száma 217 ezer fő volt. 2025 szeptemberében a hazai munkanélküliségi mutató az EU átlaga alatt állt. A hazai foglalkoztatás magasnak számított továbbra is az Európai Unión belül, egyedül a cseh mutató haladta meg a magyar adatot a régióban. A 27 ország közül viszont a felső harmadban volt található a magyar foglalkoztatási mutató – olvasható az elemzésben.

Hozzáteszik, több ágazatban továbbra is munkaerőhiány volt tapasztalható, így a szolgáltatásokban (vendéglátás, turizmus), a magas szaktudást igénylő szakmákban (mérnökök, informatikusok, egészségügy, oktatás), és több fizikai ágazatban, így a raktározásban, logisztikában, gyártásban is. Elsősorban a költségvetési szektorban volt továbbra is magas az üres álláshelyek száma Magyarországon.

A munkaerőpiaci folyamatokat globális és hazai trendek is meghatározzák. Ilyenek például az automatizáció, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia terjedése. Kiemelik, emellett az idősödő társadalom jelentette demográfiai nyomást sem szabad lebecsülni, a velünk maradó munkaerőhiányt, és az Y és Z generációk belépését és térnyerését a munkaerőpiacon.

Magyarországon akár 922 ezer munkahelyet is érinthet az automatizáció és az MI

– emeli ki az elemzés. Hozzáteszik, leginkább a feldolgozóiparban dolgozókat érinti ez a változás. A legnagyobb átalakulás az irodai és tudásalapú foglalkozásoknál várható, ugyanakkor az MI által létrejövő új munkakörök minőségi munkahelynövekedést és produktivitási előnyöket hozhatnak a magyar gazdaság számára.

A foglalkoztatók a „kevésbé derűs” gazdasági környezet idején is a képzett munkaerő megtartására törekszenek, vagyis a foglalkoztatás lefelé „merevnek” számít. A GKI 2025 novemberben végzett felmérésén a vállalkozások 8 százaléka készült a létszám bővítésére, míg 13 százalékuk a létszám szűkítésére a következő három hónapban – olvasható az elemzésben.

Az MNB 2025 decemberi várakozása szerint 2026 közepétől a versenyszférában lassan emelkedhet a foglalkoztatotti létszám, a konjunktúra fellendülésével párhuzamosan. Hozzáteszik, ugyanakkor kismértékű, 0,7 százalékos mérséklődést vár a jegybank jövőre mind a versenyszféra foglalkoztatásában, mind pedig nemzetgazdasági szinten. Így a munkanélküliségi ráta 2026 során enyhén emelkedhet, de ez mindössze a munkaerőpiaci feszesség további enyhülését jelenti.

Kiemelik, hogy a közelmúlt nagyberuházásai közül a BMW-üzem 2025 szeptemberében már megkezdte működését, a CATL 2026 elején fogja megkezdeni, és a BYD termelésének beindulása is 2026-ra várható. Ez jelentős, több ezer főre tehető munkaerőigényt fog jelenteni, elsősorban mérnöki, technikai, valamint betanított munkás pozíciókban.