100 milliárd forintos pályázat indul januárban, amiből lakossági napelemes rendszerekhez lehet majd akkumulátort venni. A lehetőség minden magyar állampolgár számára elérhető lesz, várhatóan január közepén indul. Online lehet majd regisztrálni, egy nagyon egyszerű igénylőlapot terveznek hozzá – sorolta az InfoRádió Aréna című műsorában Lantos Csaba. Egy maximum tíz kilowattos energiatároló egységre, lényegében egy fix akkumulátorra lehet pályázni. Egy ilyen készülék ára körülbelül 3,2 millió forint, az elnyerhető támogatás legfeljebb 2,5 millió forint, ha kisebb az energiatároló, akkor arányosan kevesebb – tette hozzá az energiaügyi miniszter.

Magyarországon 316 ezer úgynevezett háztartási méretű kiserőmű van, ezek a jellemzően háztetőkre szerelt napelemes rendszerek – a mostani pályázati lehetőség azonban nemcsak nekik szól, hanem

igénybe vehetik azok is, akinek még nincs napelemük.

„A napelemhez már nem adunk támogatást, egy óriási napelemes felfutáson vagyunk túl. 2010-ben, amikor a mostani kormány megkezdte munkáját, összesen egy megawattnyi napelem-kapacitás volt Magyarországon, és 300 háztartási méretű erőmű üzemelt. Ez egy létező technológia volt már akkor is, csak még viszonylag drágán lehetett kiépíteni a rendszer. Közben nagyon sokat fejlődött a technológia, és most ott tartunk, hogy 8200 megawattnyi napelem működik már az országban. Ebben van háztartási, ezek a háztetőkön lévők, és van ipari méretű, azaz nagy ipari parkokban vagy iparvállalati létesítmények tetején lévő, ami saját célra termel” – mondta Lantos Csaba.

Az akkumulátoros pályázaton elsőként azokat preferálják, akinek vagy már lejárt az úgynevezett szaldó elszámolása, vagy 2030 végéig le fog járni.

Náluk a legfontosabb ez, mert amikor kiesnek a szaldóból, akkor egy kedvezőtlen rezsimbe kerülnek.

„Aki kiesik a szaldóból, annak azt ajánljuk, hogy vegyen a meglévő napeleme mellé egy megfelelő akkumulátort, mert ez napközben, amikor az áramcsúcsot megtermeli, adott esetben többet, mint amit elfogyaszt a ház, elraktározza az energiát, ami este felhasználható lesz” – mondta a tárcavezető.

A második preferenciacsoportba az 5000 lakos alatti településeken élők fognak tartozni a jövedelmi helyzetük miatt.

A 3200 magyarországi településből 2800 tartozik ebbe a körbe.

Várhatóan 40 ezer háztartásnak jut támogatás a százmilliós keretből. A preferenciacsoportokat pedig azért határozták meg, mert várhatóan ennél többen fognak jelentkezni. A pénzt az állam utalja, abból lehet majd vásárolni, maximum 700-800 ezer forintos önerőt kell a támogatás mellé tenniük a nyerteseknek.

„A szaldós napelemes vagy nagyon keveset fizetett eddig az áramért, vagy akár semmit, hiszen amikor többletet termelt tavasztól őszig, az beküldte a hálózatba, és télen többet vételezett a termeltnél, azt a hálózatból vette. Vagyis úgy használta a rendszert, mintha az egy országos akkumulátor lenne. Számukra jelentheti a beruházás a legnagyobb megtérülést. Neki a napeleme tíz év alatt megtérül, és utána viszont igénybe veheti ezt a támogatást, ami 2-2,5 év alatt megtérül neki. Ezzel jól jár az egyén is, de a társadalom is, hiszen ezáltal a lokálisan megtermelt energiát lokálisan használjuk fel, ami így a többiek számára nem jelent terhet” – fogalmazott Lantos Csaba.

Ha az 100 milliárd forint mind akkumulátorokba csorog, akkor 400 megawattnyi lakossági tárolási kapacitás jön létre.

A Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEK) az a cél, hogy 2030-ra 1000 megawatt létesüljön. Jó ütemű a fejlődés, most 220 megawattnál tartunk. De látható, hogy ebben lesz a verseny, regionálisan, Európában és globálisan is. Mint az energiaügyi miniszter elmondta, látszik már, hogy az lesz a kérdés, hogy ki tudja az energiát a megfelelő időben eltárolni. Ezért tudják, hogy a jelenlegi hivatalos tervben szereplő 1000 megawatt nem lesz elég, további masszív beruházásokra lesz szükség egy 2500 megawattos célhoz.

„Itt az elektrifikációnak nevezett megatrend. Magyarországon az a terv, hogy növekedés lesz, de közben csökken az össz-energiafogyasztás. Ám ezen belül a belső arányok megváltoznak. Nagyon nagy ütemben növekszik az áramfogyasztás. Korábban évi 1,5 százalékkal növekedett, a Covid óta gyorsul a folyamat sok minden, például a több elektromos autó miatt, és most évi 2,5 százalékos a bővülés. Ez az évi egy százalék nem tűnik soknak, de tessék 10-15 évre elképzelni, akkor kiderül, milyen nagy mértékű a növekedés. Ehhez kell nekünk energiatermelést, hálózatot és tárolást kialakítani. Az a cél, hogy az energiatároló képességünk olyan nagy legyen, hogy amikor jó az áram ára, akkor mi exportáljunk – fejtette ki Lantos Csaba, megjegyezve, hogy Magyarország már ma is rengetegszer áramexportőr.

Magyarországon jelenleg 8200 megawattnyi napelem-kapacitás üzemel, egyéb megújulókból – több forrásból, például a szélkerekekből, biogázból, geotermiából – van még ezen felül körülbelül 800 megawatt, így jön ki az ország teljes, 9000 megawattos megújuló kapacitása. Ehhez képest ma összességében 220-230 megawatt energiatárolói kapacitás létezik, ami nagyjából 2,5 százalék. Ezek között van ipari méretű (ipari vállalatok 2026 végéig telepítenek a korábban indult METÁROLÓ nevű pályázat segítségével akkumulátorokat, ezekből 150 megawatt már működik), és van lakossági akkumulátor (a Napelem Plusz programban aki napelemet aki telepített, az akkumulátort is vásárolhatott hozzá – itt 21 ezer háztartás nyert, sok helyen még tart a kivitelezés, de körülbelül 15 ezernél már beüzemelték a tárolókapacitásokat; ez 70 megawattos mennyiség). Ezzel a termelés/tárolásra vonatkozó 10 százalékos uniós átlag mögött járunk Lantos Csaba elmondása szerint, de

a kormány ambíciója az, hogy a mostani hazai kapacitás megtízszereződjön, és az áramellátásnál megteremtsék az energiaszuverenitást,

áramból Magyarország ne szoruljon külföldi országokra.