Minden szakmai várakozást felülmúl az a pénzmennyiség, ami most nemesfémekbe áramlik, pénteken például az arany ára unciánként 1,58 százalékkal, 68,11 dollárral, 4372,71 dollárra nőtt.

„Ez olyan szinten kiterjedt, hogy Londonban gyakorlatilag kiszárad az ezüst piaca, tehát aki shortolta eddig az ezüstöt, azokat kizárják, és a készlet nagyon-nagyon kezd kifogyni. Aranyból még van bőven készlet, viszont ott folyamatosan, napi szinten áremelkedés van, nagyon nagy forgalom” – mondta el az InfoRádióban Juhász Gergely.

A Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója elárulta, ezüstből már négy éve deficit van, többet vesz a piac, mint amennyi a kitermelés. Az most azz a veszéllyel is fenyeget, hogy mivel a befektetési kereslet is megnőtt, annyira kevés lesz az ezüst, hogy lehet, az iparnak sem fog elég jutni, legfeljebb sokkal drágábban, ezt pedig a piac is átárazza.

„Nyilván lesz egy árszint, ahol újra kiegyenlítődik a kereslet és a kínálat. Most még ezt keresi a piac, el tudom képzelni, hogy a mostani 54 dolláros unciánkénti ár környékéről fölmegyünk 60-65 környékére, azon a szinten talán jönnek újabb eladók, és akkor talán a keresetet ki lehet elégíteni” – ecsetelte Juhász Gergely.

Az áremelkedést mind az arany, mind az ezüst esetében az az egyszerű ok hajtja, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot, akinek van aranya, most nem adja el, majd csak akkor, ha úgy gondolja, maximális árat tud érte kapni, de az is fontos árfelhajtó tényező a szakértő szerint, hogy „a jegybankok mindig a vásárlói oldalon állnak”.

Világpolitikai ok is van: a lejáró dollárkötvények ellenértékét a kínaiak inkább aranyba fektetik, ez pedig – mint a szakértő elmondta – „stabil, jelentős kereslet", most pedig már a nyugati befektetők is egyre nagyobb pénzeket tesznek át a tőzsdékről aranyba, ami szintén tolja felfelé az aranyárat.

Van még egy harmadik ok is Juhász Gergely szerint: az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lazító politikába kezd, a kamatcsökkentés pedig szintén a „stabil, nem nyomtatható nemesfémek” irányába hajtja a pénzeket.