Kiemelkedő ütemben nőttek a lakásárak az idei első kilenc hónapban, és fokozódott a lakáspiaci túlértékeltség – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ingatlanpiaci elemzések osztályának vezetője a szerdán megjelent novemberi lakáspiaci jelentést ismertetve a jegybank YouTube csatornáján.

Winkler Sándor elmondta: a második negyedévben a lakásárak országos átlagban 17,9 százalékkal emelkedtek éves szinten, ezzel európai uniós összehasonlításban Magyarországon nőttek nominálisan a legnagyobb mértékben.

Előzetes adatok alapján a lakásárak éves növekedési üteme tovább gyorsult, és 2025 harmadik negyedévében országosan 23,9 százalékot, Budapesten pedig 29,9 százalékot érhetett el.

Fokozódott a lakáspiaci túlértékeltség, a jegybank becslése szerint 2025 második negyedévében országosan 18,8 százalékkal haladták meg a lakásárak a fundamentumok által indokolt szintet – közölte.

Az első fél évben Budapesten és a megyei jogú városokban már csökkent, a kisebb településeken még emelkedett a lakáspiaci tranzakciószám az előző év azonos időszakához képest. Az Otthon Start program hatására ugyanakkor 2025 augusztusában 46 százalékkal nőtt éves összevetésben az eladó lakóingatlanok iránti kereslet, amit a megvalósult tranzakciók dinamikus, éves szinten 37 százalékos növekedése követett szeptemberben – jelezte az osztályvezető.

Budapesten a harmadik negyedévben megvalósult tranzakciók 81 százaléka felelt meg az Otthon Start árjellegű korlátainak, míg vidéken gyakorlatilag minden eladott ingatlan

– ismertette. Rövid távon a hitelfelvevők széles köre számára jelentősen javul a lakásvásárlás elérhetősége. Szeptembertől azok, akik eddig családtámogatásokra nem voltak jogosultak, de az Otthon Start program feltételeinek megfelelnek, a piaci kamatozású hitelekhez képest 28-32 százalékkal alacsonyabb jövedelem mellett is képesek lehetnek ugyanakkora, de legfeljebb 50 millió forintos összegű hitel felvételére.

A növekvő kereslet ugyanakkor a lakáskínálat érdemi és gyors alkalmazkodása nélkül a lakásárak további drágulását eredményezi.

A kedvező kamatozás jelentette alacsonyabb törlesztőrészletek kezdeti hatását csak a lakásárak nagyon jelentős, 40-50 százalékos emelkedése oltaná ki, ezzel a keresletbővítő hatás is hosszantartó lehet,

de a lakásárak emelkedésével a szükséges önerő mértéke is nő – fejtette ki Winkler Sándor.

Az idei első három negyedévben 7500 új építésű lakóingatlan kapott használatbavételi engedélyt Magyarországon, ami 14 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A jegybank előrejelzése szerint 12 400 új lakás átadása várható 2025-ben, ami 7 százalékos csökkenést jelent 2024-hez képest.

Ugyanakkor az első három negyedévben országosan 20 ezer lakásra adtak ki építési engedélyt, ami 37 százalékkal meghaladta 2024 azonos időszaki adatát. Az építési engedélyek száma elsősorban a fővárosban bővült, amiben szerepet játszhatott, hogy a fejlesztők a 2025. júliusban szigorodó építési szabályozási követelmények miatt előrehozhatták egyes projektek építési engedélyezését. Az első fél évben országosan több mint duplájára, Budapesten pedig több mint háromszorosára nőtt az elkezdett társasházi építkezések lakásszáma – ismertette az MNB osztályvezetője.