A tárcavezető a Mercedes-Benz első magyarországi kutatás-fejlesztési projektjének bejelentésén arról számolt be, hogy a német autógyártó 21,6 milliárd forint értékű beruházása nyomán a termékfejlesztés korai hardver- és szoftverfejlesztő fázisa is hazánkban valósul majd meg, és megkezdődik a prototípusok tesztelése, a kifejlesztett technológiákat pedig az elektromos platformra épülő új autóknál alkalmazni is fogják.

Beszédében tudatta, hogy ehhez a kormány 4,3 milliárd forint támogatást nyújt, hozzájárulva az üzem stratégiai jelentőségének további erősödéséhez. „Ez óriási elismerése a magyar mérnöki szaktudásnak (…) Ez azt jelenti, hogy

a magyarországi mérnökök szerepet fognak játszani a Mercedes prototípus-tesztelési tevékenységében és mindazt, amit itt kifejlesztenek az új elektromos platformokra épülő autóknál a Mercedes alkalmazni is fogja”

– tette hozzá.

Kiemelte, hogy igen ritka, hogy egy Magyarország méretű ország az éllovasok között található egy olyan fontos, a világgazdaság törvényszerűségeit átíró technológiai forradalomban, mint az autóipar átállása, márpedig hazánk esetében épp ez a helyzet, többek közt a Mercedesszel kötött stratégiai szövetségnek is köszönhetően. Majd arra is kitért, hogy a magyar–német gazdasági együttműködés még szorosabb lesz az új beruházás nyomán, miközben a kormány az utóbbi tizenegy évben 324 német vállalat beruházását támogatta, így elősegítve negyvenezer munkahely létrehozását.

Aláhúzta: a Mercedes megjelenése, az itt befektetett mintegy egymilliárd euró rendkívüli hatással volt a beszállítói láncra, a helyi kis- és közepes vállalkozásokra is, amit az is jól demonstrál, hogy Bács-Kiskun vármegyében az ipari termelés a duplájára nőtt, a munkanélküliség pedig a felére csökkent.

Szijjártó Péter ezután kifejtette, hogy éles verseny zajlik az elektromos autóipari forradalom keretében megvalósuló beruházásokért, hiszen ahol ezek a kapacitások létrejönnek, ott lesz gazdasági növekedés. „Azok az országok, amelyek ezeket az új autóipari beruházásokat meg tudják szerezni, majd az éllovasai lesznek ennek az új korszaknak” – figyelmeztetett.

Úgy vélekedett, hogy ezen a téren Magyarország kiválóan teljesített az elmúlt évek során, és rövidesen annak azon országok elitklubjának a tagja lesz Európában, amelyekben évente legalább egymillió autót le tudnak gyártani.

Szavai szerint ebben a Mercedesnek hatalmas szerepe van, mivel a német autógyártó elektromobilitási stratégiájában Kecskemét kiemelt helyen áll, a városban jelenleg is zajló építkezés nyomán hamarosan itt lesz hazánk legnagyobb autógyára. A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a kormány stratégiai célkitűzése a gazdaság dimenzióváltása, ami „azt jelenti, hogy a korábbi erőteljes iparosítási politikából lépjünk át abba a korszakba, mikor nemcsak a termelési, hanem már a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitások is egyre inkább megjelennek”.

„Most a Mercedesszel kötött szövetségünk egy fontos pillére ezen stratégia sikeres végrehajtásának”

– összegzett a miniszter.

A rendezvényen Jörg Burzer, a Mercedes-Benz Group AG termelésért, minőségért és ellátási láncért felelős vezetője arról beszélt, hogy a Mercedes-Benz több mint 40 új és „ráncfelvarrott modellel” az eljövendő években történelme legnagyobb termékoffenzívája előtt áll. Felidézte, hogy miután az elektromos CLA gyártása Rastattban sikeresen beindult, és a brémai gyárban is a GLC-é, ezek után Sindelfingent készítik fel az új, elektromos Mercedes AMG-modellek gyártására. A kecskeméti gyárban a GLB-vel és az új elektromos C-osztállyal pedig két újabb fontos állomás előtt állnak.

A bejelentett projekt kapcsán kiemelte: az eljövendő három évben a prototípusok integrációja és a korai járműfejlesztés az, amin dolgoznak majd az új járműplatformok számára.

„Ez a szoros német–magyar vagy magyar–német együttműködés a prototípus-fejlesztés keretében és annak integrálása során lényegesen bővíti a kecskeméti telephely portfólióját az innovativitás és a fejlesztés irányába” – tette hozzá.

Jens Bühler, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. termelési igazgatója és ügyvezetője arról beszélt, hogy a kecskeméti gyárban már több mint kétmillió járművet gyártottak, és 2022 óta több mint egymilliárd eurót fektettek gyártósoraik bővítésébe, valamint a digitalizációba és a fenntarthatóságba. A gyártófelület gyakorlatilag megduplázódott, és a jövőben több mint 300 ezer járművet tudnak majd évente előállítani – tette hozzá.

Úgy fogalmazott:

„sok jó ötletet a kecskeméti gyártásban fejlesztettünk ki, és exportáltuk őket a Mercedes-Benz termelési hálózatába, a kutatás-fejlesztési központban ezt kívánjuk tovább mélyíteni”.

A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 2012-ben kezdte el tevékenységét Kecskeméten. A folyamatban lévő, több mint 1 milliárd eurós gyárbővítés részeként egy új karosszéria- és összeszerelő üzem épül, valamint létesül egy új akkumulátorbeszerelő-üzem is.

A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. árbevétele 2024-ben 4,171 milliárd euró volt, több mint 904 millió euróval elmaradt a 2023-as értéktől. Az autóipari vállalat adózott eredménye tavaly 57,596 millió euróra csökkent az egy évvel korábbi 95,661 millió euró nyereségről.

A vállalat 2024-ben több mint 146 ezer járművet gyártott, munkavállalóinak létszáma mintegy 4500.